Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1946

6.1 1946. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 6.2 1946. július 3. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 331 - 333 - 334 - 335

172 1946 július 3-iki k&zgyótós. 335. szártr. A <Budapest' Székesfővárosi Irodaim! és Művészeti Intézet üzemi szabályzata. !•§• I. Az intézet rendeltetése: minden a polgármester megbízásából szerkesztett tudoraányos, művészeti, szépirodalmi, szakirodalmi éj egyéb nyomdai mű (könyv, folyóirat, közlöny, tankönyv, népművelési kiadvány stb.), valamint az intézet szerkesztésében, bizományában vagy megbízásából megjelenő nyomdatermékek kiadása, értékesítése és terjesztése és általában a lap és könyvkiadással kapcsolatos mindennemű tevékenység folytatása és iogügylet kötése. Továbbá könyv és képzőművészeti alkotásokkal való kereskedés fenntartása és bizományi árusítás. Végül hangversenyek, előadások és kiállítá ok rendezé e. 2. Az 1. bekezdésben megjelölteken kfvüleső tevékenységet az intézet csak a törvényhatósági bizottság közgyűlésének külön engedélye alapján folytathat. 2. §• Az intézet cége és tulajdonosa. 1. Az intézet »Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet* cégszöveggel a cégbíróságnál bejegyegyéni cég és a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozik. 2. A cég tulajdonosa: Budapest székesfőváros közönsége. 3. §. A cégjegyzés. 1. A céget jegyzik : a) a polgármester, b) az alpolgármesterek, c) az illetékes ügyosztály vezetője (helyettese), d) az intézet tisztviselői közül az igazgató, annak helyettese, e) az intézet tisztviselői közül azok, akiket a polgármester erre felhatalmaz. 2. A székesfővárost képviselő polgármester, az alpolgármesterek, az ügyosztályvezető (helyettese), továbbá az igazgató (helyettese) a céget a cégjegyzésre vonatkozó toldat nélkül, amíg a többi cégjegyzésre jogosult »per procura> (pp.) toldattal jegyzi. 3. Az I. bekezdésben felsoroltak cégjegyzési jogosultságát a kereskedelmi cégjegyzésekbe be kell vezetni. 4. A cégjegyzés akként történik, hogy bárki által írt, vagy nyomtatott vagy cégbélyegzővel az iratra vezetett cégszöveget két cégjegyzésre jogosított — akik közül az egyik csak az 1. a)—d) pontjaiban felsoroltak valamelyike lehet — cégszerűen aláírja. 4. §• Az intézet telephelye. 1. Az intézet telephelye: Budapest. 2. Az 1. bekezdésben megemlített telephelyen, mint főtelepen kívül a tőrvény hatósági bizottság engedélyével fióktelepek is felállíthatok. A tőrvényhatósági bizottság közgyűlésének ilyen értelmű elhatározásait az 1931 : XXI. te. 34. §. ában foglaltak alapján adandó engedélyezés végett a belügyminiszter úrhoz kell felterjeszteni. 3. Ha az intézet a székesfőváros területén kívül is állít fel fióktelepet, a céget a fióktelepre illetékes törvényszéknél is be kell jegyeztetni. 5. §. Az intézet vagyonkezelése. i. Az intézet vagyonát a székesfőváros többi vagyonától elkülönítve, a kereskedelmi üzleteknél szokásos szabályok szerint kell nyilvántartani és kezelni (1930 : XVIII. te. 87. § 5. bek.). 2. Az intézet részére esetleg szükséges beruházási és forgótőkét a székesfőváros pénzkészleteiből csak kölcsönként lehet folyósítani, vagy erre á célra külön kölcsönt kell felvenni. (12. § 8. és 9. pont.) 3. Az intézet kezelésébe átadott vagyon értékét, a kölcsönként kapott beruházási és forgótőkét — ha csak a törvényhatósági bizottság közgyűlése kifejezetten másként nem rendelkezik — törleszteni és azok után megfelelő kamatot fizetni köteles. (1930 : XVIII. te. 87. § 6. bek.) 4. Az előző bekezdés szerint folyósított kölcsön összegét, valanint kamatait átértékelten az időközi változások figyelembevétele mellett kell visszatéríteni. 6. §. Pénzkészletek gyümölcsöztetése. 1. Az intézet nem tarthat pénztárában nagyobb pénzkészletet, mint amennyi legfeljebb három napi készpénzkiadásainak zavartalan ellátására előreláthatóan szükséges. Az ezt meghaladó pénzkészletet gyümölcsöztetni kell (12. § 13. pont, 13. § 8. pont, 14. § 7. bek. 7. pont.). 2. A székesfőváros az intézet készpénzfeleslegeit szükség esetén igénybeveheti. Ezt azonban kölcsönnek ken tekinteni és utána a mindenkori betéti kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni. Az így igénybevett összegek csak ideiglenes kisegítésre szolgálhatnak és azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt az igazgató meghallgatásával a polgármester engedélyezi, a tőrvényhatósági bizottság közgyűlésének azonban utólag be kell jelentenie. (13. § 5. pont.) 3. Amennyiben a főváros az intézet készpénz vagyonából egy évnél hosszabb időre szóló, vagy az I93UXVIII. te. 74. §-ának 1. bekezdésében megjelölt 1,000.000 adópeiigőá keretet meghaladó kölcsönt kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata szükséges. 4. A 2. és 3. bekezdésben foglaltaknak megfelelően igénybevett kölcsön tőkeösszegét, valamint kamatait az intézet részére az időközi változások figyelembevétele mellett átértékelten kell megtéríteni. 7-§• Költségvetés. 1. Az intézet várható üzletmenetérői évenként költségvetést keli készíteni. A költségvetési.év mindi* megegyezik a községi háztartás költségvetési évével. 2. A költségvetésben elő kell irányozni a várható összes kiadásokat, ezek között a rendes ügyvitel költségeit, a kölcsöntőkék törlesztésére és kamataira, a tartalékok (alapok) javadalmazására (8. §) a behajthatatlan követe*