Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945
4. 1945. augusztus 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 96 - Szabályrendelet a székesfőváros csatornázásáról.
384 1945 augusztus 29-iki közg yűlés. 96. szám . megadható. Ez esetben az ingatlan tulajdonosa az átvezetésre vonatkozó szolgalmi jogot megszerezni és a szolgalmi jognak telekkönyvi bekebelezését igazolni tartozik. Ha az ingatlan előtt később a közcsatorna megépül, a bekötőcsatornát a Csatornázási Művek felszólítására záros határidőn belül abba kell átkötni. (3) Lejtős terepen, ha az út magas fekvése miatt az épület csapadék- és szennyvizét csak aránytalanul nagy költséggel járó mesterséges berendezés útján lehetne bevezetni a telek homlokvonala előtt levő út közcsatornájába, az alsóbb fekvésű teleknek, vagy telkeknek a tulajdonosai tűrni tartoznak, hogy az említett vizet az ő telkükön létesített földalatti csatornán át a legközelebbi alsóbb fekvésű úton levő közcsatornába vezessék. [Építésügyi Szabályzat 491. § (1)] (4) A csatornát úgy kell vezetni, hogy az a telkek állagát, beépítésének lehetőségét és használatát csak a lehető legkisebb mértékben érintse. A csatorna építésénél az azzal érintett telkek tulajdonosainak kívánságát a lehetőségig figyelembe kell venni; megegyezés hiányában az építésügyi hatóság határoz [Építésügyi Szabályzat 491. § (2)]. (5) A csatornát az köteles a saját költségén megépíteni, akiknek épületéhez a csatorna szükséges; az tartozik a csatornaépítés folytán előállott rongálódásokat is helyreállítani s az köteles — szintén a saját költségén — a csatorna kifogástalan karbantartásáról és működéséről is gondoskodni s az felelős a csatornafektetésből és használatból származó minden kárért [Építésügyi Szabályzat 491. § (3)]. (6) Ha a csatorna — habár esetleg későbbi bekötés folytán — több épület használatára szolgál, a költségek arányos megosztásának van helye. [Építésügyi Szabályzat 491. § (4)] 8. §. Csatornaépítési hozzájárulás. (1) Az ingatlan házicsatornájának a közcsatornába való bekötése alkalmával az ingatlanok tulajdonosai — az 5. § (4) bekezdésében megállapított költségeken felül — az ingatlan utcai homlokzatvonala hosszúságának arányában csatornaépítési hozzájárulást tartoznak a Csatornázási Művek pénztárába befizetni. (2) A csatornaépítési hozzájárulásnak az ingatlan egy folyóméter homlokzatára eső összege, az egy folyóméter szabványos 60/90 cm méretű, a térszint alatt 4 m mélységben épített fenékburkolással ellátott portlandcementbeton-csatorna költségének félösszege, amelyet a költségtényezők s az ezek alapján kiadódó beruházási tőke értékelésének figyelembevételével évrőlévre, vagy amikor annak szükségessége felmerül, a polgármester állapít meg. (3) Ha valamely ingatlannak több csatornázott utcára van homlokzata, a csatornaépítési hozzájárulást azután a homlokzat után kell megállapítani, amelyen át a házicsatornát a közcsatornába bekötötték. Ha az ilyen ingatlannak nem az utcai homlokzaton át van a közcsatornába bekötése, a hozzájárulást annak a telekhatárvonalnak hosszúsága után kell megfizetni, amelyen át a házicsatornabekötést átvezették. (4) Ha az ingatlan előtt levő közcsatornát annak építésétől számított 50 éven túl át kell építeni, vagyis újjal kell kicserélni, az ingatlantulajdonosok tartoznak a közcsatorna átépítésének időpontjában érvényesen megállapított csatornaépítési hozzárulást teljes összegében megfizetni. Ha a közcsatornát 30 éven túl, de 50 éven belül kell átépíteni, a csatornaépítési hozzájárulás 50%-át tartoznak az ingatlantulajdonosok befizetni. (5) Azok az ingatlantulajdonosok, akiknek ingatlanát közműlétesítési kötelezettség telekkönyvileg terheli, a közterületeken végrehajtott csatornaépítés teljes költségét ingatlanuk homlokzathosszúságának az arányában tartoznak a Csatornázási Műveknek a csatornaépítés befejezése alkalmával megfizetni. Az ilyen ingatlanok a bekötéskor csatornaépítési hozzájárulással nem terhelhetők. Az 1937. évi VI. te. életbelépése után történt telekfelosztásokkal kapcsolatban a közműlétesítési kötelezettségre vonatkozóan a kisajátítási egyezségben, vagy a felosztással kapcsolatban előírt kötelező nyilatkozatban foglaltakat kell figyelembe venni. (6) Ha a közcsatornák módosítását, áthelyezését, vagy megszüntetését városrendezés, szabályozás, utrendezés, vagy a főváros számára teljesített munkák teszik szükségessé, azok költségeit a főváros viseli, más esetekben pedig azok a felek tartoznak viselni, akiknek azok végzése érdekükben áll. (7) A Csatornázási Művek a közműlétesítési kötelezettség alapján kivetett összegeknek megfizetésére — a közadókra megszabott késedelmi kamatmegtérítést és a közadóknak részletekben való fizethetésénél mindenkor irányadó egyéb feltételek mellett — legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet. 9. §• Közterületek víztelenítése. A közterületekről a csapadékvíz elvezetésével, a közcsatornák útján történt hóeltakarítással, valamint az árvízvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos kiadások, a víznyelők és ezek bekötőcsatornáinak költsége, valamint a nyílt folyókák és árkok, továbbá patakok karbantartásával és szabályozásával kapcsolatos kiadások a székesfővárost terhelik.
