Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945

2. 1945. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 33 - Szabályrendelet Budapest Székesfőváros Ideiglenes Törvényhatósági Bizottságának Ügyrendjéről.

36 1945 június 20-iki közgyűlés. 33. szám. (3) A szavazás eredményének megállapításánál nem vehető figyelembe — érvénytelen — a szavazat: a) ha a szavazó a szavazás titkosságát nyilvánvalóan megsértette, b) ha nem hivatalból előállított szavazólapot használtak, c) ha a szavazólapon vagy a borítékon ismertető jel van, d) ha a szavazólap a szavazaton kívül feltételt, vagy más korlátozást tartalmaz, e) ha a szavazólapot egész terjedelmében áthúzták, vagy másként megsemmisítették, f) ha nem állapítható meg, hogy a szavazó kire akart szavazni, g) ha a 44. § alapján történő szavazásnál a szavazó több pályázó neve után rajzol keresztet, mint ahány állást be kell tölteni, h) ha a 45. § és 46. § alapján történő szavazásnál az érdekelt tisztviselő neve után illesztett »igen« és »nem« szavak közül egyik sem, vagy mind a két szó töröltetett. (4) Az egyes szavazatok érvényessége felett a szavazatszedő küldöttség határoz. (5) Azokat a szavazólapokat, amelyeket a szavazatszedő küldöttség érvénytelennek nyilvá­nított, külön kell választani, egyszersmind a jegyzőkönyvben röviden meg kell említeni azt az okot, amely miatt azt érvénytelennek találták. (6) A szavazatok összeszámlálásának eredményét legalább két szavazatszedő küldöttségi tagnak kell jegyeznie. (7) A szavazólapokat és borítékokat — az érvényes szavazólapokat és borítékokat az érvénytelenektől elkülönítve — be kell csomagolni és hivatalos pecséttel le kell pecsételni. 48. §. A szavazatszedő küldöttség jegyzőkönyve. (1) Az ideiglenes törvényhatósági bizottság szavazatszedő küldöttsége a titkos szavazásról jegyzőkönyvet készít. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a titkos szavazás helyét és napját, b) a titkos szavazás kezdetét és végét, c) a 47. § (3) bekezdésében említett körülményeket, d) a titkos szavazás során hozott határozatokat, a határozatokra vonatkozó szavazatok megoszlását, a fontosabb mozzanatokat és a szavazatszedő küldöttség elnökének esetleges intéz­kedéseit, e) a titkos szavazás és az 50. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a sorshúzás ered­ményét. (3) A szavazatszedő küldöttség tagjai által ezen küldöttség működése során nyilvánított észrevétel (különvélemény) fontosabb mozzanatnak ((2) bekezdés d) pont) nem tekintendő, azonban a jegyzőkönyvben megemlíthető, az észrévételt tevő kívánságára pedig megemlítendő. (4) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő küldöttség elnöke, a jegyzőkönyv írásbafoglalásának befejeztekor jelenlevő tagjai és jegyzője írják alá. (5) A szavazók neveit tartalmazó jegyzéket a jegyzőkönyvhöz hozzá kell fűzni és a fűző­zsinór végét hivatalos pecséttel kell ellátni. 49. §. A titkos szavazás eredményének jelentése. (1) A szavazatszedő küldöttség elnöke (elnökhelyettese) a titkos szavazás megtörténtéről a közgyűlés elnökének jelentést tesz, egyben a szavazásról felvett jegyzőkönyvet, a szavazók neveit tartalmazó jegyzéket, a szavazólapokat és a borítékokat, illetve a hivatalos pecsétet átadja. (2) Az elnök a jegyzőkönyvet a jegyző útján felolvastatja. 50. §. A titkos szavazásnál a szavazatok egyenlő megoszlása. (1) A titkos szavazásnál, ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök nem dönthet. (2) Az (1) bekezdés esetében újabb titkos szavazást kell elrendelni és azt a legközelebbi közgyűlés napirendjére egyidejűleg ki kell tűzni. (3) Ha a szavazatok az újabb titkos szavazásnál is egyenlően oszlanak meg, a határozatot sorshúzás útján kell megállapítani. (4) A sorshúzást a szavazatszedő küldöttség ejti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents