Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945

2. 1945. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 33 - Szabályrendelet Budapest Székesfőváros Ideiglenes Törvényhatósági Bizottságának Ügyrendjéről.

1945 június 20-iki közgyűlés. 33. szám. 29 b) a megjelentek neveit, c) a közgyűlés megnyitásának idejét, d) az esetleges elnöki bejelentéseket, e) a tárgyalt ügyek megjelölését és ezen ügyekben hozott határozatokat, f) a választások eredményét, g) a határozathozatal (szavazás) módját, névszerinti szavazás esetén azt, hogy kik szavaztak a határozat mellett és kik szavaztak a határozat ellen, h) a 36. § (6) bekezdése alapján nyilvánított esetleges ellenvéleményeket, i) a közgyűlés során előfordult fontosabb mozzanatokat, j) a közgyűlés bezárásának (berekesztésének) idejét. (3) A jegyzőkönyvet a polgármester által rendelkezésre bocsátott gyorsíróknak a tanácskozásokról felvett gyorsírói feljegyzései alapján kell elkészíteni. 13. §. A jegyzőkönyv hitelesítése és aláírása. (1) A jegyzőkönyvet a közgyűlés megnyitása után az elnök javaslatára vita nélkül, egyszerű szavazással kiküldött is a közgyűlésen való állandó jelenlétre kötelezett két törvényhatósági bizottsági tag hitelesíti. (2) Ha a közgyűlés több napon át tart, mindegyik napra más hitelesítőket kell kiküldeni. (3) Ha a kiküldött törvényhatósági bizottsági tagok, vagy azok egyike, a jegyzőkönyvet hitelesíthetőnek nem találja, annak végleges szövegét a gyorsírói feljegyzések alapján az elnökség az elnök által összehívott ülésen szótöbbséggel hozott határozattal állapítja meg. Határozathozatalhoz az elnökség legalább három tagjának jelenléte szükséges. Az elnök nem szavaz, szavazategyenlőség esetében azonban dönteni köteles. * (4) A jegyzőkönyvet a hitelesítőkön kívül az elnökség tagjai közül azok írják alá, akik az illető közgyűlésen az elnöki, illetve jegyzői teendőket ténylegesen ellátták. HARMADIK FEJEZET. A közgyűlés tárgyalási rendje. 14. §. A tárgyalható ügyek. A közgyűlésen csak a tárgysorozatba felvett ügyeket, ezekkel kapcsolatosan a tárgyalás során előterjesztett indítványokat, a bejegyzett önálló indítványokat, a bejegyzett interpellációkat és az előző közgyűlésen előterjesztett, de akkor meg nem válaszolt interpellációkra adandó válaszokat lehet tárgyalni. 15. §. A tanácskozásban résztvevők. A tanácskozásban az ideiglenes törvényhatósági bizottság tagjain kivül a tanácskozási joggal felruházott tisztviselők és a szakszerűség képviselői, illetve berendelt előadók vehetnek részt. 16. §. Az érdekeltség. (1) Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki a tárgyalás alatt álló ügyek valamelyikében — akár közvetlenül, akár pedig hozzátartozói útján közvetve — mint magánszemély is érdekelt, az illető ügy tárgyalásában és az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nem vehet. (2) Az (1) bekezdés rendelkezését a tisztviselőkre és a szakszerűség képviselőire azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az illető ügy tárgyalásában nem vehetnek részt. (3) Az érdekeltség kérdését az elnök, vagy bármely törvényhatósági bizottsági tag az ügy döntését célzó szavazás elrendeléséig felvetheti. (4) A közgyűlés az érdekeltség kérdésében az elnök, vagy az ideiglenes törvényhatósági bizottság bármely tagja indítványára — az érdekeltnek állított törvényhatósági bizottsági tag, vagy a tisztviselő, illetve a szakszerűség képviselője és a tiszti főügyész meghallgatása után — hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással hozott határozattal dönt.