Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945

2. 1945. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 33 - Szabályrendelet Budapest Székesfőváros Ideiglenes Törvényhatósági Bizottságának Ügyrendjéről.

1945 június 20-iki közgyűlés. 33. szám. 27 (3) Az ideiglenes törvényhatósági bizottság tagjai, a tanácskozási joggal bíró tisztviselők

1

) és a szakszerűség képviselői*) a tárgysorozatot és az előadók nevét magában foglaló névre szóló meghívót is kapnak, melyet a lehetőséghez képest a közhírré tétel napján kell kézbesíteni, egyben a Központi városháza és a kerületi elöljáróságok hirdetőtábláin közszemlére kifüggeszteni. 5. §. A közgyűlés nyilvánossága. 1) A közgyűlés nyilvános. 2) A közgyűlés helyiségeinek tanácskozás céljára rendelt részében a közgyűlés tartama alatt csak az ideiglenes törvényhatósági bizottság tagjai, tanácskozási joggal biró tisztviselők és a szakszerűség képviselői, a sajtó képviselői, továbbá a polgármester által berendelt előadók, gyorsírók, rendfenntartó közegek és azok tartózkodhatnak, kiknek a közgyűléssel kapcsolatosan hivatalos tennivalójuk van, vagy kiknek a közgyűlés elnöke erre engedélyt adott. (3) Azt, aki a közgyűlésnek tanácskozás céljára rendelt helyiségében a közgyűlés tartama alatt jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra felhívja, szükség esetén pedig rendőri karhatalommal eltávolíthatja. (4) Az elnök a közgyűlés helyiségében a hallgatók részére elkülönített helyet jelöl ki. . (5) A hallgatók tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthatnak. (6) Ha a hallgatók, vagy azok közül egyesek a tanácskozás csendjét vagy rendjét zavarják és ha az elnök figyelmeztetése sikerre nem vezet, az elnök az illető hallgatót, esetleg a hallgatóságot, szükség esetén karhatalommal eltávolíthatja. MÁSODIK FEJEZET. Az elnökség és jogköre. 6. §. Az elnökség. (1) A közgyűlés elnöksége az elnökből, két alelnökből és két jegyzőből áll. (2) Az elnökséget az ideiglenes törvényhatósági bizottság működésének, de legfeljebb egy naptári évnek tartamára, saját tagjai közül választja. (3) A közgyűlésen az elnök és az alelnökök felváltva elnökölnek. 7- §• Az elnök jogköre. (1) Az elnök a) összehívja, megnyitja, felfüggeszti, elnapolja és berekeszti a közgyűlést; b) őrködik afelett, hogy a tanácskozásban és határozathozatalban érdekelt törvényhatósági bizottsági tag részt ne vegyen; c) vezeti a tanácskozást, az ügyrendnek megfelelően megadja, megtagadja vagy meg, vonja a szót; d) biztosítja a közgyűlés rendjét; e) berekeszti a vitát, szükség esetén elrendeli a szavazást, felteszi a kérdést szavazásra, megállapítja és kimondja a határozatot; 1) gyakorolja továbbá mindazokat a jogokat, illetve teljesíti azokat a kötelezettségeket, melyeket az ügyrend, vagy más jogszabály reá ruház. (2) Az elnök — a felszólaló beszédének megszakításával is — bármikor szólhat. (3) Az elnöknek a tárgyalás menetét és rendjét biztosító intézkedése, figyelmeztetése, rendreutasítása ellen felszólalni, azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem lehet. 8. §. Az elnök szavazati joga. (1) Az elnök szavazati jogát abban az ügyben, melynek tárgyalása során elnökölt, nem gyakorolhatja. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése azonban nem érinti az elnöknek döntési kötelezettségét (38. §) az egyszerű és névszerinti szavazásnál a szavazatok egyenlő megoszlása esetében. l

) Tanácskozási joggal bíró tisztviselők: a polgármester, az alpolgármesterek, a tiszti főügyész (helyettesei), az árvaszéki elnök (helyettesei), a polgármesteri ügyosztályok vezetői és a tiszti főorvos (helyettese). *) A szakszerűség képviselői: a magyar államrendőrség budapesti főkapitánya és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke (helyetteseik). (A Budapesti Nemzeti Bizottság 7945. március 19-én hozott határozata.) í