Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945

5. 1945. november 28. alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 137 - 139

1945 november 28-iki alakuló közgyűlés. 137—139. szám. 413 !137. A közgyűlés ezután a következő határozatot hozza- meg: Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága Szakasits Árpád elnök indítványára, méltányolva azt az önzetlen példátmutató városépítő munkát, mellyel Vas Zoltán polgármester 1945 május 16.-án történt megválasztásától a mai napon történt lemondásáig Hazánk fővárosát új életre keltette és a romoktól megtisztította, elhatározza, hogy a távozó polgármester elévülhetetlen érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíti. !138. Szakasits Árpád elnök bejelenti, hogy a polgármesteri, a három alpolgármesteri és a tiszti főügyészi állásra pályázatot írt ki. Elnök javaslatára a közgyűlés elhatározza, hogy a szóbanforgó állások törvényszerű betöltéséig a polgármesteri teendők ideiglenes ellátásával * Kővágó József alpolgármester urat, az alpolgármesteri teendők ideiglenes ellátására Bechtler Péter és dr. Morvay Endre alpolgármester urakat, végül a tiszti főügyészi teendők ideiglenes ellátására dr. Beér János főügyész urai bízza meg. Ezeknek az ideiglenes megbízatásoknak tartama természetszerűleg csak addig az időpontig terjed, amíg a törvényhatósági bizottság a tisztújítást megejti. !139. Kővágó József alpolgármester a kővetkező beszédet intézi a közgyűléshez : Igen tisztelt Közgyűlés! Mindenekelőtt megköszönöm azt a rendkívül nagy megtiszteltetést jelentő bizalmat, amellyel a tisztújításig az ügyek vitelével megbízni szívesek voltak. Mindnyájan ismerjük azokat a teljesítményeket, amelyek Vas Zoltán polgármester. úr mögött állanak. Mindnyájan ismerjük azokat a küzdelmeket, amelyeket ez a város folytatott az elmúlt időkben azért, hogy az élet a romok alól kijöhessen és újra megindulhasson. A fejlődésnek igen szép fokáig már eljutottunk és e fejlődés elérésének nagy része Vas Zoltán távozó polgármester dinamikus, közszeretetben álló egyéniségéhez fűződik. Nincsen szükség arra, hogy érdemeit kimerítő méltatásuk után újból felsoroljam. Szükségesnek látom azonban, hogy elmondjam: a meredek vonalban mutatkozó fejlődési görbe ellenére, a székesfőváros helyzete ma a rendkívül nehéz és sok váratlan meglepetést hozható évszak következtében súlyos és válságos. Benne vagyunk a télben. Mindnyájan ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek a szénellátás körül mutatkoznak. Mindnyájan tudjuk, hogy a természet viszontagságai következtében műszaki hiba folytán bármely pillanatban kieshet a bánhidai-távvezeték és akkor tisztára csak a kelenföldi erőműre tudjuk alapítani a további energiaszolgáltatást. Kelenföld széntaríaléka pedig e pillanatban mindössze egynapi üzemvitelre elég. Mindnyájan ismerjük azokat a nehézségeket, amelyek azért következtek be, mert a tűzifáról, a tüzelőről, Budapest dolgozói otthonának fűtéséről, legnagyobb erőfeszítésünk ellenére sem tudtunk olyan mértékben gondoskodni, hogy azt mondhatnánk : nyugodtan mehetünk a tél elé. Mindnyájunk előtt ismeretesek azok a katasztrofális élelmezési nehézségek, amelyekkel küzdünk. Az utolsó békeévekben, amíg a fasiszták országunkat és virágzó fővárosunkat el nem pusztították, ilyenkor,'tél elején tömve voltak hatalmas raktáraink élelmiszerekkel és ezek a tartalékok átsegítették a főváros lakosságát a téli élelmezési gondokon. Ma azonban üresen konganak még azok a raktárak is, amelyek megmaradtak. A székesfőváros dolgozói számára mindössze egy hétre elegendő élelmezési tartalék van kenyérben és gabonanemuekben. A főváros pénzügyi nehézségei aggasztóak. Az infláció, amelyet az ország minden tényezője megállítani igyekezett, olyan aggasztó méreteket öltött, hogy a főváros jövedelme ma csak kis százalékban fedezi a kiadásokat. Szükségesnek tartottam mindezeket elmondani azért, mert a téli évszak és a szállítási nehézségek következtében minden percben bekövetkezhetnek olyan nehézségek, amelyek a fővárosra nézve katasztrofálisak. Amikor tehát megköszönöm az igen tisztelt törvényhatósági bizottságnak azt a bizalmat, hogy az ügyije továbbvitelével megbízni szíves volt, ugyanakkor kötelességszerűen elmondom azt is, hogy ezen a télen keresztülvezetni Budapestet: szinte meghaladja egy ember teljesítőképességét. Ezen a rettenetesen nehéz télen, sőt még csak ezen a kéthetes megbízatási időszakon