Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1945

5. 1945. november 28. alakuló közgyűlés jegyzőkönyve - 132

408 1945 november 28-i

ki alakuló közgyűlés. 132. szám. bérleti szerződést kötöttünk a Meinl Gyula Rt-vel, amelynek 31 működő fiókja a Községi Élelmiszerüzem kebelén belül lássa el a főváros népeinek — sajnos — ma igen szerény élelmezését. Hatalmasan fokoztuk a Községi Kenyérgyár teljesítőképességét is, ami által májustól októberig napi 70.000" kilogrammos kenyértermelési többletet értünk el. A lehetőségek határain belül a főváros szociálpolitikai problémáinak megoldásában is igyekeztünk eredményeket elérni. 1945 májusától októberig hatról tizenháromra emeltük az anyaés csecsemővédelmi intézetek számát, a kisdedotthonok számát 25-ről 77-re. A békebeli körzeti 17 védőintézetet, amelyből 2 megsemmisült, 15 pedig megsérült, ez év szeptemberéig 23-ra emeltük. A népgondozás bevezetése kapcsán eddig 20.750 családot vettünk gondozásba. Megnyitottuk a Népszállót, amelynek jelenleg 317 férőhelye van. Szeretetotthonainkban ezidőszerint 1084 a férőhelyek száma. Gondoskodtunk arról is, hogy az újjáépítést végző munkásság meleg ételhez juthasson és ebből a célból számukra 215 üzemi konyhát szerveztünk meg és több millió ebédet osztottunk ki. Budapest jövője szempontjából feltétlenül szükséges, hogy hatalmas gyógyfürdőinket és gyógyforrásainkat mielőbb rendbe hozzuk. Ez év májusában a Szent Gellért-fürdő 30 százalékban, a Szent Gellért-szálló 70 százalékban, a Rudas 70 százalékban, az Asványvízüzem 50 százalékban, a Szent Imre-fürdő 80 százalékban, a Széchenyi-fürdő kb. 10 százalékban sérült. Ma már a főváros birtokában levő valamennyi gyógyfürdő és gyógyforrás üzemben van. A helyreállítási munka mindegyikben tovább folyik. A főváros közoktatásügyeit is igyekeztünk rendbehozni, újjászervezni. Májusban a használható iskolaépületek száma 42 volt, novemberben 118. A használható tantermek száma májusban 520, novemberben 1616. A tanulók száma májusban 31.253, novemberben 65.871. A működő oktatók száma májustól novemberig 1716-ról 3914-re emelkedett. Büszkén közölhetem, hogy a főváros iskolái az újjáépítés és a tanítás megszervezésében messze megelőzték a fővárosban levő állami iskolákat. Azon voltunk, hogy fokozzuk a főváros lakosságának kulturális lehetőségeit is. Erősen fejlesztettük a népművelési központ munkáját, megsokszoroztuk a fővárosi könyvtár fiókintézeteit, nívós kiállítással megnyitottuk a Fővárosi Képtárt, igen szép eredménnyel működik az újjászervezett fővárosi zenekar. De sokáig folytathatnám jelentésemet a főváros egyéb munkaterületeiről, a jelentős, részben helyreállított kórházakról, a tiszti főorvosi hivatal eredménydús munkájáról, arról, hogy ma már több anya- és csecsemővédő intézetünk van, több tüdő- és nemibeteggondozó intézetünk van, kerületi rendelőnk, mint 1943-ban. Beszélhetnénk a nagy nehézségekkel küzdő és mégis javuló orvos- és gyógyszerellátásról, arról, hogy hat hónap alatt a kórházi ágylétszámot megháromszoroztuk és ma már a békebeli ágylétszám 80%-a áll rendelkezésre a főváros kórházaiban. Beszélhetnénk a fővárosi pénzügyi politika újjászervezéséről, az adózás megszervezéséről, a Budapesti Székesfővárosi Községi Takarékpénztár eredményes munkájáról és végül nem utolsó sorban a demokratikus választás tiszta és kifogástalan megszervezéséről. Budapest és az ország élniakarása jegyében vettük ki részünket a hídépítés nagy munkájából is. És hiszem : örömmel vették tudomásul a közgyűlés tagjai, hogy az elmúlt vasárnap átvettük a Petőfi-hajóhidat, előreláthatólag ez év végéig elkészül a parlamentnél az első állandó jellegű vasbetonhíd és a jövő júliusig teljes épségben helyreállítjuk a Ferenc József-hidat. A hídépítés nagyszerű eredményei elsősorban a Gerő Ernő elvtársam által vezetett közlekedésügyi minisztérium érdeme. A miniszter elvtársnak és nagyszerű mérnök munkatársainak köszönhető, hogy Buda és Pest a fasiszták hídrobbantása ellenére is egységes marad. A nagy hídépítő rohammunkában részt vesznek a felszabadító Vörös Hadsereg katonái is. Azt hiszem, a közgyűlés kívánságának adok kifejezést, amikor Budapest népe nevében a hála és köszönet szavával fordulok a szovjet nép nagy vezetőihez, a magyar nép barátaihoz, Sztálin generalisszimuszhoz és hű segítőjéhez, Worosilov marsallhoz, mind ama segítségért, amelyet a főváros talpraállítása érdekében nyújtottak. Hála és köszönet nekik a felszabadulásunkért, a hidakért, az élelmiszervonatokért, a szállítóeszközök százaiért, az orvosságokért, a barátságukért. Hiszem, hogy a főváros népének hálája : záloga az örök magyar-szovjet barátságnak. Emlékezzünk meg a hála szavával az egész magyar népről is. Sokat tettek, erejükön felül áldoztak és áldozndfr Budapestért, mert szeretik Budapestet, az ország fővárosát. Az éhség napjaiban a magyar falu és a vidéki magyar városok ellenszolgáltatás nélkül adták a fővárosnak az élelmet, magukhoz vették gyermekeinket és asszonyainkat. És most is, nagy nélkülözésünkben nem egyszer megosztják velünk amijük van. Mindig hálás lesz ezért a főváros népe a magyar vidéknek. Emlékezzünk meg köszönettel a fővárosi tisztviselőkről és alkalmazottakról, az üzemek munkásairól, mérnökeiről, vezetőiről, akik Bechtler Péter és Kővágó József alpolgármesterekkel és a fővárosi vezető tanácsnokokkal az élen éjt nappallá téve dolgoztak Budapest újjáépítésén. Megvallom, hogy a főváros vezető tisztviselőivel folytatott közös munkák kezdetén kölcsönösen volt bennünk némi idegenkedés, de azt hiszem, ahogy én is megtanultam becsülni az ő munkájukat, ők is megtanulták, hogy a kommunista bárhol áll is a vártán, mindig a közösség érdekeit, a magyar nép érdekeit tartja szemelőtt. Igen.ez a közösségi érdek, a magyar n'épi érdek volt az a mozgatható erő, amely keresztül segített bennünket a szörnyű nehézségeken, ez volt az a mozgató erő, amely előbbre vitt bennünket a cél felé, hogy mielőbb felépítsük' az új Magyarországot és megvalósuljon az ország és Budapest népének együttes akarata : Budapest szebb lesz,mint volt. Tudjuk valamennyien, hogy a vesztett háború, a fasisztapusztítás következtében nagy nehézségek előtt állunk. Benne vagyunk a télben