Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

5. 1944. április 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 122 - 123 - 124

Hosszú szolgálata alatt mindenkor kiváló szaktudásról, szorgalomról és kötelességteljesítésről tett tanúságot. Neve a statisztika tudományával szinte összeforrott. Különös érdemeket szerzett a székesfőváros statisztikájának modern kiépítése körül, főképen pedig a gazdasági és szociális felvételek és feldolgozások tekintetében. Érdemeinek elismeréséül többek között a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzetközi Statisztikai Intézet is tagjai sorába választotta. Javasolom, hogy emlékét mai ülésünk jegazőkönyvében örökítsük meg. !122. Elnök a következő emlékbeszédet mondja : Tisztelt Közgyűlés! Fél évszázaddal ezelőtt, 1894. évi március havának 20. napján dobbant utolsót Kossuth Lajos szíve. A magyar nemzetnek alig volt fia, akit népe még életében olyan bálványozó szeretettel övezett volna, mint őt, és akiben a magyar géniusz olyan magávalragadó varázzsal testesült meg, mint őbenne. Istentől hivatott vezér volt, aki fel tudta ébreszteni népének lelkét és össze tudta fogni annak minden erejét a nagy nemzeti célokért való küzdelemre. A lelkében lobogó nemzeti érzést át tudta vinni népe millióinak tudatába, volt bátorsága lángragyujtott nemzetét új utakra vezetni és eszményeiért helyt tudott állni a legküzdelmesebb időkben is. A székesfőváros közönsége különös szeretettel övezi Kossuth Lajost, hiszen élete itt lendült magasba, itt töltötte életének legtevékenyebb korszakát. Ő tette városunkat az országgyűlés és a kormány székhelyévé, a nemzet szívévé. A tudni remeteségből is meleg szívvel gondolt városunkra, annak életét és rohamos fejlődését — mint maga mondotta — feszült érdeklődéssel kísérte. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy 80. születésnapján a székesfőváros üdvözlő iratára válaszolva fejet hajtott a fővárosi törvényhatóság magyar szellemű működése előtt, amely ilyen eredményekben nyilatkozott. Ügy érzem, hogy nemcsak a hazafiúi érzés, de a hálás lokálpatriotizmus is arra kötelez, hogy halálozási évfordulójáról megemlékezve őszinte kegyelettel adózzunk a nemzet egyik legnagyobb fia emlékének. !123. Elnök a következő kegyeletes szavakat intézi a közgyűléshez : Tisztelt Közgyűlés! Mélységes fájdalommal kell megemlékeznem arról a bombatámadásról, amely a folyó hó 3.-án a déli órákban, majd a 3-áról 4-ére virradó éjszakán is fővárosunkat és környékét érte. A vandál pusztítás képe tárult szemünk elé és az az emberáldozat, amelyet ez a támadás követelt hősi halottakká avatott békés budapesti polgárokat. Áldozzunk kegyelettel emléküknek. !124. Elnök bejelenti, hogy a miniszterelnök és a belügyminiszter hivatalukba lépésük alkalmából leiratokat intéztek a székesfőváros közönségéhez. Dr. Orbay Dénes tanácsnok felolvassa a következő leiratokat: M. KIR. MINISZTERELNÖKSÉG. 1070/M. E. I. Magyarország Főméltóságú Kormányzója a dr. nagykállai Kállay Miklós miniszterelnök és a vezetése alatt álló minisztérium lemondását elfogadván, 1944. évi március hó 22. napján kelt legfelsőbb elhatározásával engem magyar királyi miniszterelnökké és egyben a magyar királyi külügyminisztérium vezetésével megbízni méltóztatott, az 1917. évi XI. t.-c. alapján tárcanéiküli magyar királyi miniszterré vitéz nagylaki Rátz Jenő magyar királyi titkos tanácsos, szolgálatonkívüli viszonybeli vezérezredes, nyugalmazott honvédelmi minisztert kinevezni és egyben helyettesítésemmel megbízni, magyar királyi pénzügyminiszterré dr. Reményi-Schneller Lajos magyar királyi titkos tanácsos, országgyűlési képviselőt és magyar királyi honvédelmi miniszterré csataji Csatay Lajos magyar királyi titkos tanácsos, szolgálatonkívüli viszonybeli vezérezredest újból kinevezi, továbbá magyar királyi kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterré Kunder Antal magyar királyi titkos tanácsos, nyugalmazott kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, országgyűlési képviselőt, magyar királyi belügyminiszterré vitéz nemesmiticzi Jaross Andor magyar királyi titkos tanácsos, volt tárcanélküli miniszter, országgyűlési képviselőt, magyar királyi ipar-