Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1944

3. 1944. február 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

41 távol tölti el, saját személyére vonatkozó, rangjának megfelelő újabb utazási költségé meg kell téríteni. A térítés összege nem lehet nagyobb, mint a visszarendelés folytán felmerülő utazási költségének kétszerese. (10) Számadási kötelezettségben álló alkalmazottak, vagy valamely pénztárnál alkalmazott felelős számadók csak abban az esetben kezdhetik meg szabadságukat, ha a kezelésükre bízott pénznek, értéknek és anyagnak hiány nélküli átadása megtörtént. (11) A szabadságra távozó alkalmazott a nála levő elintézetlen ügyiratokat — a szolgálati fellebbvaló kívánságára jegyzék mellett — a helyettesítésre kijelölt alkalmazottnak átadni, a folyamatban levő ügyek további intézésének menetét kellőképen ismertetni s tartózkodási helyének pontos címét — melyen szabadsága alatt szükség esetén megtalálható — szolgálati fellebbvalójának bejelenteni köteles. (12) A szabadságokat az egész évre, az üzem érdekeinek szem előtt tartásárval, arányosan kell beosztani. (13) Az igénybe nem vett évi rendes szabadságot a következő évre átvinni nem lehet. Az üzemi érdekből ki nem adott szabadságnak az alkalmazott kérelmére a következő év első hónapjában történő kivételét a helyi üzemvezető, a következő 3 hónapjában pedig a központi üzemvezető engedélyezi. (14) A szabadságidő megállapításánál családos alkalmazottaknál, ha iskolába járó gyermekük van, az iskolai szünidőt lehetőség szerint figyelembe kell venni. (15) A központi üzemvezető indokolt esetben rendkívüli szabadságot engedélyezhet. E rendkívüli szabadság leghosszabb időtartama fizetéses szabadság esetén az egy hónapot, fizetésnélküli szabadság esetén pedig a 12 hónapot meg nem haladhatja. (16) A polgármester — a központi üzemvezető előterjesztésére — egy hónapnál hosszabb idejű fizetéses és egy évnél hosszabb idejű fizetésnélküli szabadságot is engedélyezhet. 12 .§. A szolgálatból való távollét. (1) Az alkalmazottak a szolgálatból — betegség esetét kivéve — csak akkor maradhatnak távol, illetve onnan csak akkor távozhatnak, ha az arra illetékes szolgálati fellebbvaló azt kellően megindokolt kérelmükre engedélyezte. (2) Az (1) bekezdés rendelkezése alapján az osztályvezető által engedélyezhető szolgálat mentesség évenkint összesen legfeljebb 24 munkaórára terjedhet. Egyfolytában egy munkanapnál több nem engedélyezhető. A helyi üzemvezető fentieken túlmenőleg évenkint legfeljebb 3 munkanapra terjedő szolgálatmentességet engedélyezhet. 13. §. Betegség. (1) Ha az alkalmazott szolgálatát betegség miatt ideiglenesen ellátni nem képes, ezt a körülményt szolgálati fellebbvalójánál haladéktalanul — ha járó beteg, személyesen — bejelenteni tartozik. (2) Betegség miatt szolgálatmentesség csak az üzemorvos megállapítása alapján engedélyezhető. Ha az alkalmazott fekvőbeteg, úgyszintén akkor is, ha az alkalmazott nem fekvőbeteg, de a gyógyulása előrelátható időtartama 14 napot meg nem halad, a betegség folytán fennálló szolgálatképtelenséget az üzemorvos saját hatáskörében, egyébként csak az Egészségvizsgáló Intézet szakvéleménye, esetleg klinikai orvosi vizsgálat alapján jogosult megállapítani. Ha a hetidíjas alkalmazottnak keresőképtelenségét az illetékes biztosítóintézet orvosa már megállapította, az üzemorvos ettől eltérő megállapítást csak az Egészségvizsgáló Intézet szakvéleménye, vagy klinikai vizsgálat alapján tehet. Ha az alkalmazott betegség címén anélkül marad távol a szolgálatból, hogy az üzemorvos a szolgálatképtelenséget megállapította volna, a szolgálatképtelenséget kezelőorvosi bizonyítvánnyal utólag köteles igazolni. A szolgálatképtelenség megállapítására vonatkozólag a központi üzemvezető bármikor orvosi felülvizsgálatot rendelhet el.