Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

3. 1943. április 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 115 - 116 - Szabályrendelet

1943 április l6-iki közgyűlés. 116. szám. T7_ (2) A rendbüntetés kiszabása előtt az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazottat igazolásra kell felhívni és a rendbüntetés kirovásának csak akkor van helye, ha az alkalmazott a megszabott határidő alatt magát szóval vagy írásban nem igazolja, vagy igazolása mentségül nem fogadható el. (3) A rendbüntetés 5 pengőtől az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazott egy napra eső járandóságának tízszereséig terjedhető rendbírság, amelyet térítményként kell előírni és az így befolyt összegeket a székesfőváros szegényügyi kiadásainak fedezésére kell fordítani. (4) A rendbüntetés kiszabása ellen nincs helye jogorvoslatnak. Ha azonban az alkalmazott a rendbüntetést méltánytalannak tartja, az értesítéstől számított tizenöt nap alatt kérheti, hogy ellene a kifogásolt cselekmény vagy mulasztás miatt a fegyelmi eljárás megindíttassék, amelynek eredményeként a rendbüntetés mellőzése vagy fenntartása, esetleg fegyelmi büntetés (19. §.) is megállapítható. (5) A kiszabott rendbüntetésekről jegyzéket kell vezetni; a rendbüntetést azonban az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazott személyi táblázatába csak ismétlés esetében, vagy akkor kell feljegyezni, ha őt fegyelmi úton már megbüntették. (6) Ha a rendbüntetést az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazott személyi táblázatába feljegyezték, őt egy év alatt jutalomban (39. §.) részesíteni nem szabad. 19. §• Fegyelmi eljárás az altiszti csoporthoz tartozó végleges jellegű állásra kinevezett alkalmazottakkal szemben. (1) A polgármester azokat a végleges jellegű állásra kinevezett altiszteket, mezőőröket, továbbá a tűzoltóság és a javadalmiőrség legénységi tagjait, akik: 1. megsértik vagy hanyagul teljesítik hivatali kötelességüket, vagy 2. állásukkal össze nem férő magatartásuk által állásuk, vagy testületük iránti megbecsülést csorbítják, vagy a közalkalmazottak iránti bizalomra méltatlanná válnak, — előzetes vizsgálat és meghallgatásuk után — a következő fegyelmi büntetésekkel sújthatja: a) rosszalás, b) egy napra eső járandóságuk húszszorosáig terjedhető pénzbüntetés, c) az előlépés elvonása, d) visszahelyezés az alacsonyabb fizetési fokozatba, e) szolgálattól felmentés, /) állásvesztés a hozzátartozók ellátási igényeinek érintetlenül hagyásával vagy elvonásával. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt alkalmazott ellen bűntett, vagy nyereségvágyból vagy aljas indokból elkövetett vétség miatt indítottak bűnvádi eljárást, ellene a fegyelmi eljárást azonnal el kell rendelni. (3) A kiszabott pénzbüntetést térítményként kell előírni és az így befolyt összegeket a székesfőváros szegényügyi kiadásainak fedezésére kell fordítani. (4) Az előlépés elvonása abban áll, hogy az altiszti csoporthoz tartozó alkalmazott meghatározott idő alatt, amely egy évnél rövidebb és három évnél hosszabb nem lehet, magasabb fizetési fokozatba nem léphet, ha pedig a tűzoltólegénység, illetőleg a javadalmiőrségi legénység létszámához tartozik, tisztesi vagy tiszthelyettesi állásra sem nevezhető ki. Az előlépés elvonásának hatálya azzal a nappal kezdődik, amelyen az alkalmazottra nézve az előlépés lehetősége megnyílt, de a vonatkozó véghatározat jogerőre emelkedése napjától számított öt éven nem terjedhet túl. (5) Az alacsonyabb fizetési fokozatba való visszahelyezés abban áll, hogy az altiszti csoporthoz tartozó alkalmazott eggyel alacsonyabb fizetési fokozatba kerül, amelyben várakozási idejét a fegyelmi ügyében kelt véghatározat jogerőre emelkedését követő naptári félév első napjától — ha pedig a jogerőre emelkedés napja valamely naptári félév első napjára esik, ettől a naptól — kezdődően kell megállapítani. (6) A szolgálattól felmentés a szabályszerű elbánás alá vonással (1912: XLV. t.rc. 35. §. utolsóelőtti bekezdése) egyenlő hatályú.