Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

10. 1943. december 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 466 - Szabályrendelet

1943 december 17-iki közgyűlés. 466. szám. 443 (5) A fegyelmi hatóság semmi tekintetben sincs kötve a közvádló indítványához. (6) A 86. §. (1) bekezdésének 1. és 2. pontja alá eső cselekmények vagy mulasztások miatt fegyelmi büntetést kell megállapítani, a 3. pontjában felsorolt okokból pedig — fegyelmi büntetés mellőzésével— az alkalmazottnak szabályszerű elbánás alá vonását kell elrendelni. (7) A fegyelmi határozatban meg kell állapítani a fegyelmi eljárás költségeit és azt, hogy azokat ki, esetleg milyen arányban köteles viselni. Az eljárási költségeket közadók módjára kell behajtani. (8) A vagyoni felelősség kérdésének és a kártérítési kötelezettségnek megállapítása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (9) A határozatot a jelenlevő felek előtt ki kell hirdetni,és azt a fellebbezésre jogosultaknak (100. §. (1) bek.) írásban is kézbesíteni kell. (10) A fegyelmi tárgyalás részleteit a polgármester szabályozza. 99. §. Fegyelmi büntetések. (1) A fegyelmi büntetések a következők: 1. rosszalás, 2. pénzbüntetés, 3. az előlépés elvonása, 4. a szolgálattól felmentés, 5. hivatalvesztés a hozzátartozók ellátási igényeinek érintetlenül hagyásával, 6. hivatalvesztés a hozzátartozók ellátási igényeinek elvonásával. (2) A pénzbüntetés 10 pengőnél kevesebb és 1000 pengőnél több nem lehet; azt közadók módjára kell behajtani és a székesfőváros szegényügyi kiadásainak fedezésére kell fordítani. (3) Az előlépés elvonása abban áll, hogy az alkalmazott meghatározott idő alatt, amely három évnél hosszabb nem lehet, magasabb fizetési osztályba, vagy magasabb fizetési fokozatba nem léphet, illetőleg nem léptethető elő, sem magasabb állásba nem alkalmazható (nem nevezhető ki és választható meg). Az előlépés elvonásának hatálya azzal a nappal kezdődik, amelyen az alkalmazottra az előlépés lehetőségé megnyílt, de a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése napjától számított öt éven nem terjedhet túl. (4) A szolgálattól felmentés a szabályszerű elbánás alá vonással (1912 : LXV. t.-c. 35. §. utolsóelőtti bekedése) egyenlő hatályú. (5) A hivatalvesztés az alkalmazott állásának és az ezzel összekötött címnek, rangnak, illetménynek, ellátási igényeknek és minden egyéb kedvezménynek elvesztését vonja maga után. (6) A fegyelmi hatóság különös méltánylást érdemlő esetekben a hivatalvesztésre ítélt alkalmazott hozzátartozóinak ellátási igényeit érintetlenül hagyhatja. Ebben az esetben ez az igény a hivatalvesztésre szóló határozat (ítélet) jogerőre emelkedése napján nyílik meg. (7) Nyugdíjas alkalmazott ellen csak hivatalvesztésbüntetést lehet megállapítani. Ha enyhébb büntetés alkalmazása volna indokolt, a fegyelmi vétséget meg kell állapítani, a büntetés kiszabását ellenben mellőzni kell. 100. §. Jogorvoslatok. (1) Az elsőfokú fegyelmi hatóság határozata ellen fellebbezéssel élhet az elítélt alkalmazott, a közvádló és ha ez utóbbi nem fellebbezett: a panaszos magánfél is. A panaszos a közvádló fellebbezése esetében is fellebbezhet, ha a fegyelmi panasz tárgyává tett cselekmény vagy mulasztás magánérdekét érinti. A közvádló fellebbezését nem vonhatja vissza. (2) Ha a határozat kihirdetése vagy kézbesítése bármilyen okból nem sikerült, a 92. §. (3) bekezdése szerint kell eljárni. (3) A fellebbezést rendszerint írásban két példányban kell beadni. A másodpéldányt az ellenfélnek (a közvádlónak, vagy az alkalmazottnak) kell kézbesíteni, aki erre észrevételeit nyolc nap alatt írásban előterjesztheti. A fellebbezést élőszóvá! is