Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943
6.2 1943. június 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 235
1943 június 30-ik i közgyű lés. 235. szám. 249 6. §. Pénzkészletek gyümölcsöztetése. (1) Az üzem nem tarthat pénztáraiban nagyobb pénzkészletet, mint amennyi legfeljebb 3 napi készpénzkiadásainak zavartalan ellátására előreláthatólag szükséges. Az ezt meghaladó pénzkészletet gyümölcsöztetni kell (12. §. 13. pont, 13. §. 9. pont, 14. §. (7) bekezdés 7. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 71. §. (2) bekezdés, — 1934: XII. t.-c. 18. §. (2) bekezdés). (2) A székesfőváros az üzem készpénzfeleslegeit szükség esetén igénybeveheti. Ezt azonban kölcsönnek kell tekinteni és utána a mindenkori betéti kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni. Az így igénybevett összegek csak ideiglenes kisegítésre szolgálhatnak s azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt az üzemvezető meghallgatásával a polgármester engedélyezi, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének azonban utólag be kell jelentenie (13. §. 6. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 74. §. (1) bekezdés, — 1934: XII. t.-c. 19. §.). (3) Amennyiben a székesfőváros az üzem készpénzvagyonából egy évnél hosszabb időre szóló, vagy az 1930: XVIII. t.-c. 74. §-ának (1) bekezdésében megjelölt 500.000 pengős keretet meghaladó kölcsönt kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata szükséges (12. §.11. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 74. §. (2) bekezdés). 7- §• Költségvetés. (1) Az üzem várható üzletmenetéről évenkint költségvetést kell készíteni. (12. §. 5. pont, 13. §. 5. pont). A költségvetési év mindig megegyezik a községi háztartás költségvetési évével. (2) A költségvetésben elő kell irányozni a várható összes kiadásokat, ezek között a rendes fenntartás költségeit, az üzem kezelésébe átadott vagyon, valamint a kölcsöntőkék törlesztésére és kamataira, a tartalékok (alapok) javadalmazására (8. §.), a behajthatatlan követelések leírására előreláthatóan szükséges összegeket, továbbá a bevételek terhére tervbeyett beruházások költségeit, valamint a várható összes bevételeket. A kiadások és bevételek egybevetése után mutatkozó felesleg a községi háztartás terhéhez való hozzájárulásként irányzandó elő, míg az esetleges hiány fedezetéről az e célra létesítendő céltartalék (8. §. (6) bekezdés) terhére, ilyen tartalék hiányában pedig a községi háztartás költségvetésében kell gondoskodni. (3) A költségvetést a polgármester által megszabott időpontra kell elkészíteni és a polgármesterhez beterjeszteni. (4) Az üzem költségvetését a polgármester az üzemvezető útján hajtja végre (13. §. 7. pont, 14. §. (7) bekezdés 4. pont, — 1934: XII. t.-c. 20. §.). 8. §. Rendes fenntartási költségek. Tartalékok. (Alapok.) Értékcsökkenés. Újítás. (1) A költségvetésben rendes fenntartás címén előirányzott összeg (7. §. (2) bekezdés) terhére csak azok a kiadások számolhatók el, amelyek a beruházott vagyontárgyak üzemképes, használható állapotban való fenntartásához szükségesek. A szükséges alkatrészek pótlása is a rendes fenntartás keretébe tartozik (1930: XVIII. t.-c. 87. §. (8) bekezdés). (2) A vagyontárgyak (épületek, gépek, felszerelések, berendezések stb.) értékének csökkenését, valószínű élettartamuk alapján az egyes évekre egyenletesen elosztva, az üzemi bevételekre való tekintet nélkül, kiadásként kell elszámolni, vagyis leírni. Az így gyűjtött tartalék csak a leírt vagyon pótlására használható fel. (3) Az értékcsökkenés leírásának évi mértékét csökkenteni lehet a beruházásokra fordított kölcsönök törlesztésének évi összegével. Bizonyos esetekben figyelembe lehet venni azokat a vagyonszaporulatként jelentkező beruházásokat is, amelyeket az üzem a folyó bevételek terhére valósít meg.
