Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943

6.2 1943. június 30. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 235

1943 június 30-iki közgyűlés. 235. szám. 245 (8) Amikor a késedelem az üzemnek súlyos anyagi vagy erkölcsi kárt okozhat, az üzemvezető a hatáskörét túlhaladó ügyekben saját felelősségére önállóan is intézkedhetik, köteles azonban intézkedéséről a polgármesternek haladéktalanul jelentést tenni. (9) Az üzemvezető köteles az üzemi választmány, illetve a választmány tagjai által az ülésben hozzá intézett kérdésekre szóbelileg, vagy a választmány határozata folytán írásbelileg minden olyan felvilágosítást megadni, amely szükséges arra, hogy a választmány általában az üzemvitelről, vagy az üzem körébe tartozó egyes ügyekről tájékozódjék; ebből a célból a választmány kívánságára az üzleti könyvekben foglalt egyes bejegyzéseket a választmánynak bemutatni köteles (16. §. (5) bekezdés — 1934: XII. t.-c. 21. §. (9) bekezdés). 15. §. Az üzemi választmány szervezete és működése. (1) Az üzemi választmány hat tagból áll. Négy tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése saját tagjai közül, két tagot pedig külső szakértők közül választ; a külső szakértők közül az egyik tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester által kijelölt egyének közül választja (12. §. 1. pont, 13. §. 1. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés). (2) Az üzemi választmány tagjává nem lehet kijelölni és nem lehet megválasztani olyan személyt, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző vállalatnál (üzemnél, cégnél stb.) közvetlenül, vagy közvetve érdekelt (1934: XII. t.-c. 21. §. (3) bekezdés). Ha az érdekeltség később merült fel, a megbízást a megbízónak haladék nélkül vissza kell vonnia. (3) Az üzemi választmány tagjainak a megbízatása három évre szól. (1934. évi XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés). (4) Az üzemi választmány elnökét és helyettesét az üzemi választmánynak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából választott tagjai közül a polgármester jelöli ki (13. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (2) bekezdés). (5) A megbízó a megbízást bármikor visszavonhatja (1934: XII. t.-c. 21. §. (4) bekezdés). (6) Az üzemi választmány ülésén az üzemvezetőnek, valamint az illetékes ügyosztályok vezetőinek, továbbá a tiszti főügyésznek, a főszámvevőnek, a számszéki igazgatónak, illetőleg kiküldötteiknek (1934: XII. t.-c. 21. §. (5) bekezdés), tanácskozási joguk van. (7) Az üzemi választmány tagjai a működésük során tudomásukra jutott hivatali és üzleti titkot megőrizni tartoznak (1934: XII. t.-c. 21. §. (6) bekezdés). (8) A törvényhatósági bizottság közgyűlése az üzemi választmány tagjai részére az üzem terhére ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat meg ; a jelenléti dijak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja (12. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. (7) bekezdés). (9) Az üzemi választmány jegyzője az üzemvezető által kirendelt üzemi tisztviselő (14. §. (7) bekezdés 18. pont). (10) Az üzemi választmány üléseit szükség szerint tartja. (11) Az elnök — akadályoztatása esetén helyettese — az ülést bármikor összehívhatja, a polgármesternek, az illetékes alpolgármesternek, az illetékes ügyosztályok vezetőinek, az üzemvezetőnek, vagy három választmányi tagnak a kívánságára haladék talanul összehívni tartozik. (12) Az üzemi választmány határozatképes, ha összes tagjait és a tanácskozási joggal bíró tisztviselőket meghívták s az elnökkel együtt legalább három tag jelen van. (13) A napirendet az üzemvezető meghallgatásával az elnök állítja össze és a meghívóval együtt a választmány tagjainak megküldi. (14) A napirendre "a polgármester, az illetékes alpolgármester, az illetékes ügyosztályvezetők, vagy az üzemvezető által kívánt ügyeket fel kell venni. (15) Napirend előtt felszólalni csak az üzemi választmány engedélye alapján szabad. (16) Az ügyeket az üzemvezető terjeszti az üzemi választmány elé.