Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1943
5. 1943. június 18. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 165
156 1943 június 18-iki rendkívü li köz g yűlés. 164—165. sz á m. magyarságnak és a hősi életszemléletnek legszebb példájaként életét áldozta hazájáért és ezzel kitörülhetetlenül beírta nevét a következő magyar évezred történelmeinek lapjaira hazánk legnagyobbjai mellé, hogy dicsőséges útmutatást adjon a magyar hazaszeretetről sok-sok kései nemzedéknek. Valóban a mai nap mindannyiunk bensőséges ünnepe. Budapest székesfőváros törvényhatósága mély hálával fordul a jó Istenhez, hogy Magyarország dicsőséges Kormányzója ezt az évfordulót minden magyar imájába foglalva, töretlen erőben és egészségben, államfői képességeinek teljességében ülheti meg. !165. Szendy Károly polgármester a következő ünnepi beszédet intézi a közgyűléshez : Az Úristen bőséges áldását kérem a Főméltóságú Kormányzó Úrra és családjára. Adja a Mindenható, hogy az egész magyar nemzet még hosszú-hosszú időn keresztül haladhasson országgyarapító kormányzójának vezetése alatt azon az úton, mely a boldogabb és szebb magyar jövendő felé vezet. (Éljenzés.) Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ünnepi ülésre jöttünk ma a városházára, hogy az Isteni Gondviselés kegyelméből Kormányzó Urunk hetvenötödik születésnapját ünnepeljük mélységes tisztelettel és bensőséges hódolattal. Ez a nap a maga fényével besugározza a multat, a jelent és a jövőt. Több mint 23 éve vezeti népét a mi Kormányzó Urunk nehéz idők megpróbáltatásai között. Hogy milyen körülmények és nehézségek között, azt a legkisebb magyar is tudhatja és láthatja. Istennek különös hivatásra választott embere ő, aki az ezeréves magyar történet legválságosabb idejében vette kezébe a magyar sors intézését. Hetvenötödik születésnapja a nemzet számára olyan ünnep, mely az egykori szomorú és gyászos időre emlékeztet, de egyúttal az utána bekövetkezett magyar feltámadás fényével világítja meg sorsunkat. Horthy Miklós dicsőséges szereplése akkor kezdődött, mikor a magyarság a nemzeti összeomlás mélypontján volt, amikor a mohácsi veszedelemnél is súlyosabb csapás érte. Egykor a mohácsi síkon elveszett a nemzet színe-virága és utána az ország nagyobbik része az ozmán hódítók kezébe jutott. De a megmaradt részeken, a vitézi végeken tovább élt a magyar lélek, tovább folytatta hivatását a nemzeti gondolat. Bár küzdelmes volt a sorsa, sokszor a bujdosók lelkébe rejtőzött, de azért megőrizte épen a nemzet hitét, szellemét és erkölcsi birtokállományát. A történelemalakító magyar lélek megmaradt a szabadító idők számára. Most az ország feldarabolásával, nagy részének elvesztésével egyidőben halálos veszedelem fenyegette a magyar lelket, a nemzeti gondolatot is. Az összeomlás következtében olyan lelki válságba jutott az elvérzett nemzet, a megcsonkított ország, mely a végső pusztulást, a szellemi és fizikai megsemmisülést hordozta magában. Akkor adta nekünk a Gondviselés Horthy Miklóst, hogy megmentse az örvénytől a nemzetet és elvezessen bennünket a nemzeti feltámadás útjára. A magyar balsors vészes napjaiban állott a nemzet élére és századok óta az egyik legnehezebb feladatot kapta történelmi nagyjaink között. A nemzeti szellem megmentése a magyarság talpraállítása mellett az ezeréves örökségből kiszakított területek visszaszerzését is kellett munkálnia. Kettős gondja volt tehát korszakos hivatásának: megszervezni a nemzetet és helyreállítani a történelmi Magyarországot. Kormányzó Urunk dicsőségesen oldotta meg a ráváró történelmi feladatot. Szellemi, erkölcsi erejében megújult öntudatos nemzet és területében megnövekedett ország köszönti mélységes hálával és ragaszkodással hetvenötödik születésnapján. Az ezeréves történet legnagyobb válságából kiemelte, továbbvezette nemzetét és a korszakos fejlődés útját nyitotta meg előtte. A magyar feltámadást úgy készítette elő és úgy biztosította, hogy a magyarság a régi történelmi szerepét töltheti be újra a Közép-Duna völgyében. Ezt bizonyítja a nemzet szellemi és anyagi erőgyarapodása, de főképen az a hősi áldozat és történelmi erőfeszítés, mellyel most hazánk a nemzeti önvédelem útján lerója ismét európai tartozását is. Az összeomlott, örvénybe taszított nemzet újra elfoglalta méltó helyét az európai népek között. Ugyanakkor az ezeréves határokig, a Kárpátokig terjesztette ki állami hatalmát, mely a szentistváni gondolat szellemében az új körülmények között teljesíti történelmi hivatását. Ezek a korszakos eredmények, a nemzetszervező és országépítő sikerek, olyan érdemekről tanúskodnak, melyek a honalapítók és nemzetmentők dicsőségére emlékeztetnek. A történelem a legszebb lapjain fogja méltatni fényes betűkkel Kormányzó Urunk halhatatlan érdemeit. Példaképül fogja állítani minden nemzedék elé azt a kormányzói bölcsességet, azt az állam-