Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

10. 1942. december 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 555 - 556

1942 december 18-iki közgyűlés. 556. szám. (3) Az üzem a kezelésébe átadott vagyon értékét, a kölcsönként kapott beruházási és forgótőkét — hacsak a törvényhatósági bizottság közgyűlése kifejezetten másként nem rendelkezik — törleszteni és azok után megfelelő kamatot fizetni köteles (1930: XVIII. t.-c. 87. §. (6) bekezdés). 6, §• Pénzkészletek gyümölcsöztetése. (1) Az üzem nem tarthat pénztáraiban nagyobb pénzkészletet, mint amennyi legfeljebb 3 napi készpénzkiadásainak zavartalan ellátására előreláthatólag szükséges. Az ezt meghaladó pénzkészletet gyümölcsöztetni kell (12. §. 12. pont, 13. §. 9. pont, 14. §.(7) bekezdés 7. pont, —1930 : XVIII. t.-c. 71. §.(2) bekezdés, — 1934.; XII. t.-c. 18. §. (2) bekezdés). (2)' A székesfőváros az üzem készpénzfeleslegeit szükség esetén igénybeyehet. Ezt azonban kölcsönnek kell tekinteni és utána a mindenkori betéti kamatlábnak megfelelő kamatot kell fizetni. Az így igénybevett összegek csak ideiglenes kisegítésre szolgálhatnak s azokat egy éven belül vissza kell téríteni. Az igénybevételt az üzemvezető meghallgatásával a polgármester engedélyezi, a törvényhatósági bizottság közgyűlésének azonban utólag be kell jelentenie (13. §. 6. pont, —1930: XVIII. t.-c. 74. §. (1) bekezdés, — 1934: XII. t.-c. 19. §.). (3) Amennyiben a székesfőváros az üzem készpénzvagyonából egy évnél hoszszabb időre szóló, vagy az 1930: XVIII. t.-c. 74. §-ának (1) bekezdésében megjelölt 500.000 pengős keretet meghaladó kölcsönt kíván felvenni, a kölcsön felvételéhez a törvényhatósági bizottság közgyűlésének határozata szükséges (12. §. 11. pont, — 1930: XVIII. t.-c. 74. §. (2) bekezdés). 7- §• Költségvetés. (1) Az üzem várható üzletmenetéről évenkint költségvetést kell készíteni. (12 §. 5. pont, 13. §. 5. pont). A költségvetési év mindig megegyezik a községi háztartás költségvetési évével. (2) A költségvetésben elő kell irányozni a várható összes kiadásokat, ezek között a rendes fenntartás költségeit, a kölcsöntőkék törlesztésére és kamataira, a tartalékok (alapok) javadalmazására (8. §.), a behajthatatlan követelések leírására előreláthatóan szükséges összegeket, továbbá a bevételek terhére tervbevett beruházások költségeit, valamint a várható összes bevételeket. A kiadások és bevételek egybevetése után mutatkozó felesleg a községi háztartás terheihez való hozzájárulásként irányozandó elő, míg az esetleges hiány fedezetéről az e célra létesítendő céltartalék (8. §. (6) bekezdés) terhére, ilyen tartalék hiányában pedig a községi háztartás költségvetésében kell gondoskodni. (3) A költségvetést a polgármester által megszabott időpontra kell elkészíteni és a polgármesterhez beterjeszteni. (4) Az üzem költségvetését a polgármester az üzemvezető útján hajtja végre (13. §. 7. pont, 14. §. (7) bekezdés 4. pont, — 1934: XII. t.-c. 20. §.). 8. §. Rendes fenntartási költségek. Tartalékok. (Alapok.) Értékcsökkenés. Újítás. (1) A költségvetésben rendes fenntartás címén előirányzott összeg (7. §. (2) bekezdés) terhére csak azok a kiadások számolhatók el, amelyek a beruházott vagyontárgyak üzemképes, használható állapotban való fenntartásához szükségesek. A szükséges alkatrészek pótlása is a rendes fenntartás keretébe tartozik (1930: XVIII. t.-c. 87. §. (8) bekezdés). (2) A vagyontárgyak (épületek, gépek, felszerelések, berendezések stb.) értékének csökkenését, valószínű élettartamuk alapián az egyes évekre egyenletesen elosztva, az üzemi bevételekre való tekintet nélkül, kiadásként kell elszámolni, vagyis leírni. Az így gyűjtött tartalék csak a leírt vagyon pótlására használható fel.