Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

8. 1942. október 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 366 - 367 - Szabályzat

1942 október 2-iki közgyűlés. 367. szám. 465 különváltan élnek és a gyermek anyjának gondozása alatt áll. Ilyen esetben a nőalkalmazott kívánhatja, hogy gyermeke után az ő kezéhez folyósítsák a családi pótlékot. (11) Ha a nőalkalmazottnak gyermeke után családi pótlékra és a gyermeknek elhalt atyja után ellátásra van igénye, a családi pótlékot csupán az ellátást meghaladó részében kell folyósítani. (12) A királyi (kormányzói) kegyelemmel törvényesített gyermeket a családi pótlék szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. 5. §. > A feleség után járó családi pótlék. (1) Az alkalmazottnak felesége után akkor van igénye családi pótlékra, ha 1. vele közös háztartásban él és 2. feleségének nincsen a családi pótléknak összegét elérő keresete, nyugdíja vagy más járandósága. (2) Az (1) bekezdés 1. pontja alatti feltételt — ami alatt közvetlen együttélést kell érteni — szigorúan kell értelmezni. A különváltan élő feleség után családi pótlék tehát még abban az esetben sem jár, ha a férj felesége eltartásáról gondoskodik, vagy ha a férjet tartásdíj fizetésére kötelezték. E feltétel alól kivételnek csak akkor van helye, ha a) az egyik házasfél egészségi állapotának helyreállítása céljából van távol, vagy b) a szokásos mértéket meg nem haladó vendégségben tartózkodik vagy üdül, vagy c) az alkalmazott hivatalos kiküldetésben van távol. (3) Ha a feleség keresete vagy más járandósága nem folyamatos, hanem időnkint szünetel, a 4. §. (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. B) A méltányossági családi pótlék. 6. §• A méltányossági családi pótlék esetei. (1) A méltányossági családi pótlék esetei: 1. a tanulmányi családi pótlék (7. §.), 2. az örökbefogadott és nevelt gyermek, valamint az unoka után engedélyezhető családi pótlék (8. §.), 3. a családtag keresetképtelensége esetén engedélyezhető családi pótlék (9. §.). (2) A 8. §. (3) bekezdésében foglalt kivétellel, méltányossági családi pótlék az alkalmazott részére csak egy családtag után engedélyezhető. A tanulmányi családi pótlék ebből a szempontból nem számít méltányossági családi pótléknak. 7- §• A tanulmányi családi pótlék. (1) A 4. §-ban előírt feltételek fennforgása esetén a II—IV. csoportba tartozó alkalmazottaknak 16. életévét betöltött, de 24 életévét még el nem ért gyermeke után is engedélyezhető a családi pótlék, ha a gyermek iskolai tanulmányait kiváló eredménnyel végzi. (2) A tanulmányok folytatásának e §. alkalmazása szempontjából azt kell tekinteni, ha a gyermek valamely nyilvános tanintézet rendes tanulója (hallgatója), vagy valamely hazai nyilvános tanintézet magántanulója, vagy pedig olyan hazai nyilvános tanfolyamot látogat, amely egyfolytában legalább nyolc hónapig tart és művészi vagy egyéb kenyérkereső foglalkozásra készít elő. Tanulmányok folytatásának kell tekinteni az olyan gyakorlatot is, ami valamely oklevél megszerzéséhez szükséges. (3) A tanulmányok kiváló eredménnyel való folytatásának azt kell tekinteni, ha az alsó- vagy középfokú iskolát végző gyermek a főtantárgyaknak legalább a feléből, — ha pedig a főtantárgyak száma páratlan, azok kisebb feléből — az illető