Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942
8. 1942. október 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 366 - 367 - Szabályzat
1942 október 2-iki köz gyűlés. 367 . szám . II. FEJEZET. A családi pótlék feltételei. A) A családi pótlék iránti igény. 4. §. A gyermek után járó családi pótlék. /. Általános feltételek. (1) Az alkalmazottnak törvényes, törvényesített és mostoha gyermeke után akkor jár családi pótlék, ha a gyermek a (2) bekezdésben meghatározott életkort még nem érte el és ha ellátatlan. (2) Az I. csoportba tartozó alkalmazott gyermeke után 24. életévének, a II., III. vagy IV. csoportba tartozó alkalmazott gyermeke után pedig 16. életévének betöltéséig jár a családi pótlék. (3) A gyermeket akkor kell ellátottnak tekinteni, ha a) bármely forrásból származó jövedelme, pénzbeli vagy természetbeni javadalmazásának értéke a havi 50 pengőt eléri ; b) a gyermek az alkalmazott háztartásán kívül lakásban vagy élelmezésben részesül, ha annak ellenértéke a havi 50 pengőt eléri és azt a gyermek szüleinek nem kell megtéríteni; c) a gyermek házasságot köt. (4) Nem tekinthető a (3) bekezdés a) és b) pontjai alá eső ellátásnak, ha a gyermek : a) rendes tényleges katonai szolgálati kötelezettség teljesítésére vonult be, mindaddig, amíg valóságos altiszti rendfokozatot nem ér el ; b) az 1927 : XIV. t.-c. alapján tanulmányi ösztöndíjban vagy c) családi természetű alapítványi ellátásban, illetve ösztöndíjban részesül; d) vendéglátást vagy ingyenes nyaraltatást élvez. (5) Ha a gyermek keresete, jövedelme, egyéb járandósága vagy természetbeni ellátása nem folyamatos, hanem időnkint szünetel, az egész naptári évre eső keresetnek, jövedelemnek stb. Vi2 _e d részét kell az ellátottság értékhatárának szempontjából figyelembe venni. Ha az így mutatkozó összeg a havi 50 pengőt eléri, azokra a hónapokra sem folyósítható a családi pótlék, amelyekben a gyermek keresete (ellátása stb.) átmenetileg szünetel. Ilyen esetekben tehát a családi pótlék újból csak akkor jár, ha az alkalmazott igazolja, vagy elfogadható módon valószínűsíti azt, hogy a gyermek havi 50 pengőt elérő keresete (ellátása stb.) végleg megszűntnek tekinthető. (6) Törvényesítettnek a gyermek családi pótlék szempontjából csak akkor tekinthető, ha a törvényesítésnek az anyakönyvbe való feljegyzése megtörtént. (7) Az alkalmazott mostoha — vagyis feleségének előző házasságából származó -— gyermeke után az (1) bekezdésben előírt feltételek fennforgása esetén is csak addig jár családi pótlék, amíg az alkalmazott a gyermek anyjával együtt él és ameddig a gyermek ellátásáról saját háztartásában gondoskodik. II. A nőalkalmazottnak járó családi pótlék. (8) Nőalkalmazottnak az előző bekezdésekben megállapított feltételek mellett is csak akkor jár gyermeke után családi pótlék, ha a) a gyermek atyja meghalt, vagy holttá nyilvánították, b) a gyermek atyja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincsen, c) a gyermek atyjától különváltan él és igazolja, hogy a gyermek az ő gondviselése alatt áll és eltartásáról ő is gondoskodik. (9) Ha a nőalkalmazott újból férjhez megy, előző házasságából származó gyermekei után csak akkor van igénye családi pótlékra, ha a férje családi pótlékra nem igényjogosult. (10) Ha a gyermek mindkét szülője a vasútvállalatok családi pótlékra jogosult alkalmazottja, a családi pótlék a gyermek atyját illeti még akkor is, ha a szülők
