Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

6.1 1942. június 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 263 - 264 - Szabályrendelet

1942 június 19-iki közgyűlés. 264. szám. 413 (2) Megbízható vállalatoknak (vállalkozóknak), akik valamely partrész állandó engedélyesei, kérelmükre a polgármester megengedheti, hogy a díjakat hetenkint, félhavonkint vagy havonkint utólagosan, a fizetési meghagyás vételétől számított ' 15 nap alatt fizessék meg. Az ilyen engedély bármikor megokolás nélkül visszavonható. (3) Késedelem esetén a díjhátralék után a közadókra megállapított késedelmi kamatot kell fizetni. (4) A kikötési átalánydíjat halászcsónakért az általános halászati tilalmi idő utolsó napján, más hajóért pedig az illető naptári évben történő első kikötés napján egy összegben kell megfizetni. Késedelem esetén az átalánydíj tényleges lerovásáig a napi kikötési díjat meg kell fizetni. Az átalánydíj lerovása a már esedékessé vált napi kikötési díjak elengedésére vagy visszatérítésére nem ad igényt. 6- §• (1) A kikötési díjat és a rakodóhelydíjat a hajó vezetője köteles megfizetni. A díj megfizetéséért azonban a hajótulajdonos (bérlő), a rakodóhelydíjért pedig még a rakomány átvevője (címzett) is egyetemlegesen felelős. (2) Utólagos fizetés engedélyezése esetén (5. §. (2) bek.) csak a hajótulajdonos (bérlő) van kötelezettségben. 7. §. (1) A fizetett díjról a fizetés címét, összegét és napját feltüntető bárcát kell adni. (2) A bárcát a díjfizetésre kötelezett megőrizni, a hajón tartani és kívánatra az ellenőrző közegeknek felmutatni tartozik. (3) Az ellenőrzés jeléül a bárcát csak úgy szabad megcsonkítani, hogy a fizetés címe, összege és napja jól látható maradjon. (4) A bárca átruházása, másnak való átengedése vagy más által váltott bárca használata tilos. 8- §• (1) Az, aki az előírt díjat nem fizette meg, vagy a díjat megfizetni vonakodik, továbbá az, aki a díjfizetés kijátszására vagy megrövidítésére irányuló cselekedetet követ el, a díjon felül -annak tízszeres összege erejéig terjedő pénzbírsággal sújtható. Emellett fennmarad a díjfizetésre kötelezett büntetőjogi felelőssége is, ha cselekedete a büntető törvényekbe ütközik. (2) A befolyt bírságpénzeket szegényügyi célokra kell fordítani. 9. §. A kikötési díjat és a rakodóhelydíjat, valamint a szabályrendelet alapján kirótt pénzbírságot közadók módjára kell behajtani. 10. §. (1) A kikötési díj és a rakodóhelydíj megállapítására vonatkozó ügyekben elsőfokon a polgármester, másodfokon a székesfővárosi közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. A másodfokú véghatározat ellen panasszal lehet élni a m. kir. közigazgatási bírósághoz. (2) A polgármesternek a díjak utólagos fizetését engedélyező vagy az ilyen engedélyt visszavonó véghatározata ellen (5. §. (2.) bek.) jogorvoslatnak nincs helye. (3) A Dénzbírság ügyében elsőfokon a polgármester, másodfokon a székesfővárosi közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. A másodfokú véghatározat ellen a!? 1929LévrxxTic korlátai között felülvizsgálati kérelemmel lehet a m. kir. belügyminiszterhez fordulni. 11. §. A kikötési díj és a rakodóhelydíj szedésének módját és annak ellenőrzését a polgármester állapítja meg.