Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

4. 1942. március 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 169

348 1942 március 27-iki közgyűlés. 168—169. jszám. indokolja. A főváros közigazgatási alkalmazottai ugyanis szintén 4 csoportba tartoznak. A BSzKRt a B) táblázati alkalmazottakkal azonos elbírálás alá vonható közigazgatási alkalmazottak közül az I—III. osztályú altisztek a 3. csoportba, az ideiglenes altisztek pedig a 4. csoportba tartoznak. Ennek a csoportosításnak megfelelően az ideiglenes altiszteket alacsonyabb összegű családi pótlék illeti meg, mint az I—

III. osztályú altiszteket. A BSzKRt-nál alkalmazott ez a megkülönböztetés a közszolgálati alkalmazottak családi pótlékára vonatkozó hatályos rendelkezések értelemszerű alkalmazásának okszerű következménye. Annak megváltoztatása az egyenlő elbánás elvének sérelmét jelentené. A tengelytörések száma a folyó évben valóban jelentékenyen emelkedett. Ez főként a rendkívüli — évtizedek óta nem tapasztalt — időjárás következményének tudható be. A hideg tudvalevően növeli a tengelytörések számát, mert a tengelytörésnél közrehatnak azok a rázkódások is, amelyeket a sínvályuk közé szorult hó okoz. Kihatással van a tengelytörések számára a kocsik túlzott igénybevétele, zsúfoltsága, valamint a közismert anyagellátási nehézségek is. Az időjárás javulásával, különösen pedig a pályatestnek a hó és jég okozta akadályoktól való teljes megszabadítása óta a helyzet jelentős mértékben javult. A kerékabroncsok kitöredezése is gyakori. Ennek fő oka ugyancsak a rendkívüli időjárás, illetve a behavazott és eljegecesedett pályatest volt. A kisiklások számának növekedését részben a kerékabroncsok kitöredezése, részben pedig a forgalom nagymérvű emelkedése okozta. A forgalom nagymérvű emelkedése folytán az elektromosváltóknál könnyebben következhet be az úgynevezett aláváltás. A kisiklások számának csökkentése érdekében a BSzKRt rendelkezett, hogy a kocsik sebességét váltóknál, keresztezéseknél és kanyaroknál csökkentsék. A tengelytörések, kerékcsorbulások és kisiklások számának emelkedése és a Széli Kálmán-téri végállomás között kapcsolat nincsen. A Széli Kálmán-téri végállomáson a kanyarulatok sugarai semmivel sem kedvezőtlenebbek, mint a hálózat más helyén. Ezért a bizottsági tag úrnak a Széli Kálmán-téri végállomás használhatóságára vonatkozó megállapításai tévedésen alapulnak. A BSzKRt a hadbavonult vagy a hadból visszatért alkalmazottakkal szemben mindenkor messzemenő megértést tanúsít. A BSzKRt jelentése szerint az interpelláció előterjesztésének napjáig a főorvosi hivatalban összesen három harctérről hazatért alkalmazott jelentkezett. Ezek törődöttségükre való tekintettel könnyebb szolgálati beosztást kértek. A főorvosi hivatal mind a három kérelmét megokoltnak találta s ennek megfelelően az illetékes szolgálati főnökség a kérelmet teljesítette.« Miliők Sándor bizottsági tag felszólalása után a választ a közgyűlés tudomásul veszi. !169. Válasz Pásztor Imre bizottsági tagnak, a BSzKRt alkalmazottak élelmiszerpótjegye ügyében 1942. február 27-i közgyűlésen elhangzott interpellációjára. A választ a polgármester nevében dr. báró Babarczy István tanácsnok adja meg: »Az élelmiszerpótjegyekre való jogosultságot a 9230/1941. M. E., illetve a 153.900/1940. F. M. sz. miniszteri rendelet szabályozza. A pót jegyeket a BSzKRt és az érdekkörébe tartozó többi közlekedést vállalat nehéz testi munkásoknak tekintendő alkalmazottai részére Budapesten és a környéki 25 megyei városban, illetve községben a munkaadó szolgálati főnökség által benyújtott kimutatások alapján az illetékes élelmiszerhivatalok postán küldik el a vállalathoz, a megküldött pótjegyeket azután a szolgálati főnökségek jegyzék szerint kiosztják a bejelentett alkalmazottaknak. Ez a rendszer a környéken lakó alkalmazottaknál a folyó évi április hó 1-étől kezdve úgy módosul, hogy a bejelentett nehéz testi munkások az élelmiszerpótjegyeket az alapadagokra szóló jegyekkel együtt közvetlenül fogják megkapni. Azt a körülményt, hogy az élelmiszer pótjegyre kinek van igénye, vagyis, hogy kit kell nehéz testi munkásnak tekinteni, az említett kormányrendeletek részletesen megállapítják. Ezt a megállapítást, — minthogy a rendelet szerint kiterjesztő magyarázatnak helye nincs — szigorúan kell értelmezni. Ezért nem állíthat ki a BSzKRt munkaadói igazolványt az olyan alkalmazottak részére, akiknek a munkája az említett rendeletek értelmében nem tekinthető nehéz testi munkának. A főműhelyi és kocsiszíni alkalmazottak közül mindazok, akik az érvényben levő rendelkezések szerint nehéz testi munkásoknak minősíthetők, a pótjegyeiket már megkapták. A kocsiszíni alkalmazottak közül azok a lakatos és segédmunkások, akik eddig a rendelet értelmében nem voltak nehéz testi munkásként minősíthetők,