Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 41 - 42 - 43

1942 jármai 30-iki közgyűlés. 43. szárú. 15 építkezési hozzájárulást a házbirtokosnak (bérbevevőnek) a bérlettárgy használata ellenében kikötött bérösszegen felül a bérösszeggel egyidejűleg megtéríteni tartozik. (2) A hozzájárulás nemfizetése ugyanazzal a jogkövetkezménnyel jár, mint amelyet a Lakásbérleti Szabályrendelet a bérfizetés elmulasztásához fűz. 4- §• A kislakásépttési hozzájárulás alapja és mértéke. A kislakásépítési hozzájárulás a házadó kivetésének alapjául szolgáló nyers bérjövedelem (haszonérték) 3%-a. 5. §. A kislakásépítési hozzájárulás, kivetése. (1) A kerületi adószámviteli osztályok a kislakásépítési hozzájárulást a házbirtokos (tulajdonos), haszonélvező terhére vetik ki. (2) A kislakásépítési hozzájárulás a házadóval egyidőben minden évnegyed első napján, tehát január, április, július és október 1.-én esedékes és azt a házbirtokos az illető évnegyed közepéig a házadóval és járulékaival együtt köteles befizetni. Késedelmes fizetés esetén a közadókra megállapított késedelmi kamatot kell fizetni. (3) A kislakásépítési hozzájárulás kivetésére, biztosítására, behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. 6. §. Jogorvoslatok. A fizetési meghagyás ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. Ennek határozata ellen az 1896 : XXVI. t.-c. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. 7- §• Végrehajtás. A szabályrendeletet a polgármester hajtja végre. 8. §• Életbeléptetés. A szabályrendelet a kihirdetést követő 15.-ik napon lép hatályba.« A kislakások építési és fenntartási költségeit ebből az alapból kell fedezni, a községi kislakásépítési hozzájárulás bevételét, valamint az alapból épített kislakások bérjövedelmét az alap javára kell bevételezni. A Kislakásépítési Alapról évenként költségvetést és zárószámadást kell készíteni. Az alap vagyonát a községi háztartás vagyonától és minden más községi vagyontól különállóan kell kezelni. A közgyűlés felkéri a m. kir. pénzügyminiszter urat, hogy a kislakásépítési hozzájárulást az együttesen kezelt adók közé sorozza. Felkéri továbbá a közgyűlés a m. kir. kormányt, tegyen a törvényhozásnak oly értelmű előterjesztést, hogy az 1939: IX. t.-c.-kel megállapított adómentesség hatálya a kislakásépítési alapból építendő házakra is kiterjesztessék. A közgyűlés elfogadja dr. Kuncze Lajos bizottsági tagnak a tárgyalás során előterjesztett és a polgármester által elfogadott alábbi indítványát: »Intézzen a közgyűlés feliratot a m. kir. kormányhoz aziránt, hogy a kislakásépítés előmozdítása céljából az 1939 : IV. t.-c. és az 1941 : XI. t.-c. alapján bocsásson ki rendeletet, amelyben (1) kötelezi a házadó alá eső épületek zsidó házbirtokosait (tulajdonosait) és haszonélvezőit arra, hogy kislakásépítési póthozzájárulás címén a házadó kivetésének alapjául szolgáló nyersbérjövedelem (haszonérték) 10%-át fizessék. A zsidó