Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

2. 1942. február 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 92

1942 február 27-iki közgyűlés. 91—92. szám. 245 szerint a folyó hizlaláson 1,535.069 pengő 41 fillér nem realizált, ifyen természetű veszteség mutatkozik, amelynek végeredménye csak az 1942. üzletév lezárása során lesz megállapítható. 5. Hozzájárul a felügyelőbizottság újjáalakításához és ebből a célból 7 tagot külön közgyűlési határozattal fog kijelölni. 6. A részvénytársaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának díjazását az alábbiak szerint állapítja meg és annak az 1941. üzletévre való kifizetéséhez hozzájárul: egy üzletévre: a) az igazgatóság elnökét 1.600 P alelnökét 1.200« az igazgatóság többi tagját pedig 800« b) a felügyelőbizottság elnökét 400 P tagjait pedig 200 « tiszteletdíj illeti meg. c) Az igazgatóság és felügyelőbizottság díjazása után járó adókat, tehát a tantiemadót és járulékait a részvénytársaság viselheti, a díjazás után esedékes különadó azonban az érdekelt igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagokat terheli. 7. Megbízza a polgármestert, vagy az általa kijelölt helyettesét, hogy a Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Részvénytársaság 1941. évi rendes közgyűlésén jelenjék meg és ott szavazatát részvénytulajdonosi minőségben, a törvényhatósági bizottság közgyűlési határozatainak megfelelően érvényesítse. 8. Elhatározza, hogy felterjesztésben hívja fel a m. kir. Belügyminiszter, Földművelésügyi és Közellátásügyi miniszter urak figyelmét a sertéshízlalás mai válságos helyzetére, a süldőárak, takarmányárak, hízlalási költségek és élősertésárak között mutatkozó s a sertéshízlalás rentabilitását veszélyeztető aránytalanságra és felkéri a Közellátásügyi miniszter urat, hogy az említett aránytalanságok kiküszöbölése és ezzel a székesfőváros zsírellátásának biztonságát célzó nagytétényi sertéshizlaló üzemének reális alapokon való folytatása érdekében sürgősen tegyen alkalmas intézkedéseket. Ezt a közgyűlési határozatot a m. kir. Belügyminiszter úrhoz jóváhagyás végett fel kell terjeszteni. !92. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 133.685/1942—

IX. számú előterjesztését a Budapest területén befolyó nép- és családvédelmi pótadónak a székesfőváros részére történő átengedése ügyében. A Közgyűlés a polgármesternek a társadalompolitikai és pénzügyi szakbizottság által is pártolt javaslatára elhatározza, hogy a Budapest területén befolyó népes családvédelmi pótadó teljes bevételének a székesfőváros részére való átengedése ügyében az alábbi felterjesztést intézi a m. kir. belügyminiszter úrhoz : Nagyméltóságú Miniszter Úr! 1939. november 15.-én az országgyűlés képviselőházában Nagyméltóságod a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása során a követendő magyar szociálpolitika fogalmáról és feladatairól többek között a következőket mondotta: »... Minden fillér, amelyet nem komoly, átgondolt és organikus szociálpolitikára fordítunk, csak kidobott pénz, holott ennek az államnak és ennek a társadalomnak kidobni való pénze vajmi kevés van. Azzal, hogy egy télen betömöm az éhezők száját és azután megint hagyom őket továbbra is ugyanabban a helyzetben, nem szociálpolitikát csináltam, azzal legfeljebb egy demoralizáló munkanélkülisegélyt nyújtottam. Ezt a szisztémát tehát feltétlenül ki kell küszöbölni. Az én felfogásom szerint szociálpolitika annyit jelent, mint olyan intézkedéseket tenni, amelyek a szociálisan támogatandó embereket és rétegeket ha csak egy hajszállal is, anyagilag, erkölcsileg, társadalmilag és kulturálisan magasabb színvonalra emelik. Tehát minden olyan ténykedés, amelynek az eredménye ilyenekben, t. i. a szociális szint emelkedésében mutatkozik, szociálpolitikai ténykedés. Ennélfogva minden pénzt, amelyet erre a célra fordítunk, ilyen feladatok megoldására tartok fordítandónak és kívánok a jövőben fordítani.«