Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 49

H)42 január 30-iki közgyűlés 49. szám. 159 50.000 pengő, azaz : Ötvenezer pengőt, a terület és a vasúti vagányzat úgyszintén az emelődaruk s egyéb felszerelések használatáért évi 30.000 pengő, azaz: Harmincezer pengő állandó bérösszeget fizetnek, még pedig két részletben minden év január, illetve július hó 5. napjáig a székesfőváros központi pénztárába. 2. Ezenfelül a bérlők változó bér összeg fejében a közraktári üzlet évi tiszta nyereségének 50%-át fizetik egy összegben, mindenkor a naptári üzletévet követő március hó 31.-ig, illetőleg csonkaév esetében a közraktári üzem megszűnésétől számított 3 hónapon belül. 3. Bérlők a bérösszeg elengedésére, mérséklésére vagy visszafizetésére, semmiféle címen igényt nem támaszthatnak. 4. A tiszta nyereség megállapíthatása szempontjából a közraktári telepen folytatott tevékenységből eredő bevételek a következő tételekkel terhelhetők : a) a közraktári telep igazgatási költségeivel ; e tétel alatt azonban csak azok illetményei számolhatók el, akik kizárólag közraktári üzlet körében fejtenek ki tevékenységet; b) az épületek fenntartása és biztosítása címén évenként tényleg felmerülő és okmányilag igazolt összegekkel; c) a közraktári üzletet terhelő köztartozásokkal (I. 14. §.); d) a 3. §-ban említett állandó bérösszeggel. 5. A közraktári telep igazgatási költségeibe az összes illetmények és munkabérek tartoznak. 6. Egyébként a tiszta haszon megállapításánál kisegítő elvként a társulati adónak a tiszta haszon megállapítására vonatkozó rendelkezései az irányadók. 4- §. A bérlet átruházása. Bérbevevők a közraktári üzemet albérletbe, úgyszintén ezen bérleti szerződésből eredő jogaikat másokra csak a bérbeadó kifejezett hozzájárulásával adhatják, illetve ruházhatják át. 5. §. Az épületek jókarban tartása és biztosítása. 1. Bérlők kötelesek a közraktári telepen lévő elevátort, épületeket, egyéb berendezéseket és létesítményeket, valamint felszereléseket, úgyszintén az igazgatási épületet jókarban tartani és az épületeket a székesfőváros által esetről-esetre meghatározandó összeg erejéig a székesfőváros nevére tűzkár ellen biztosítani és a biztosítási kötvényeket megőrzés végett a székesfőváros központi pénztárába elhelyezni. 2. Tűzkár esetén a biztosító társaság által adandó kártérítési összeget a székesfőváros veszi fel és azt a tűz által okozott károknak a bérlők általi helyreállítása mérvéhez képest a bérlőnek ki fogja fizetni. 3. A szerződés tartama alatt a tűz által okozott károkat a bérlők kötelesek helyreállíttatni, a biztosító társaság által fizetendő kártérítési összegből még akkor is, ha ezen helyreállítási munkák értéke az összegből ki nem telnék, feltéve, hogy a helyreállítási költség a tűzbiztosítási értéket 10%-kal túl nem haladja. Ezen összegen felüli költséget a bérbeadó viseli, feltéve, hogy a tűz által okozott kár teljes helyreállítását kívánja. 4. A tűz által okozott károk helyreállítási munkálatait a bérlök azonnal megindítani tartoznak. 5. Amennyiben a bérlők ebbeli kötelezettségüknek nem tennének eleget, úgy a bérbeadó a károk helyreállítása iránti munkálatokat a biztosító társaság által fizetett kártérítési összeg terhére, ennek elégtelensége esetén a fenti keretben a bérlők terhére és költségére, valamint veszélyére elvégeztetheti. 6. Bérlők kötelesek ezenkívül a bérlet tárgyához tartozó dunai partfal biztosítása és fenntartása érdekében szükséges azon intézkedéseket, amelyeket a székesfőváros, illetve a m. kir. folyammérnöki hivatal vizsgálataik alapján szükségesnek tartanak, saját költségükön foganatosítani. 7. Ha az elevátor, vagy a bérleti szerződés tárgyat alkotó egyéb épületek rendkívüli esetek, például háború, földrengés, árvíz által olyan mértékben, hogy az