Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942

1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1942 január 30-iki közgyűlés. 48. szám. hó 1. napjától kezdve eltöltött, de csak akkor, ha ez az idő az említett törvény határozmányai szerint az öregségi és rokkantsági járadékra való igény szempontjából beszámításra alkalmas. 15. §. A járuléktartalékok átutalása. (1) Abban az esetben, ha az alkalmazott az 1928 : XL. törvénycikk által szervezett kötelező biztosítás valamely intézetétől lépett a székesfőváros szolgálatába és várománya ép (1928 : XL. törvénycikk V. fejezet), az a biztosítóintézet (1928: XL. törvénycikk 101. és 145. §-ai), amelynél az átlépő alkalmazott után a biztosításra kötelezett a szolgálati (munka) viszony megszűnéséig az öregségi és rokkantsági járulékot lerótták, az átlépőnek járuléktartalékát (a 4%-os kamat alapján kiszámított díjtartalékát) a székesfőváros azon hivatalának, intézetének, intézményének, üzemének, vállalatának a megkeresésére, amelynél az átlépő bármilyen alkalmazást nyert, az öregségi és rokkantsági járadék megállapítása szempontjából szükséges adatok közlése mellett az 1928. évi 5630. M. E. szám alatt kiadott kormányrendelet értelmében a székesfőváros javára köteles átutalni. (2) Abban az esetben, ha a székesfőváros szolgálatából a tisztviselő, hivatalnok, oktató, vagy bármely más alkalmazott bármilyen okból kiválik és részére az érvényben levő ellátási szabályrendeletek (jogszabályok) stb. alapján, vagy ennek a szabályrendeletnek az alapján állandó ellátást nem állapítottak meg, kegydíjas ellátást sem engedélyeztek, a székesfővárosi alkalmaztatás alatt szerzett járuléktartaléknak, valamint az (1) bekezdésben említett járuléktartaléknak együttes összegét (4%-os kamat alapján kiszámított díjtartalékát) a biztosítóintézet (1928 : XL. törvénycikk 101. és 145. §-ai) megkeresésére — az öregségi és rokkantsági járadék megállapítása szempontjából szükséges adatok közlése mellett — ahhoz a megkereső biztosítóintézethez kell átutalni, amelynek kötelékébe tartozik az a munkaadó, akinél az illető biztosításra kötelezett munkaviszonyba lépett, vagy amelynél az illető a székesfőváros szolgálatából történt kilépésétől számított hat hónapon belül bejelentette, hogy öregségi és rokkantsági biztosítását önkéntes továbbfizetés folytatásával, vagy várományát elismerési díjnak a fizetésével fenntartani kívánja. (3) A székesfővárosi alkalmazás alatt szerzett járuléktartalék az a 4%-os kamatláb mellett biztosítástechnikailag megállapított díjtartalék, amely akkor keletkezett volna, ha a székesfőváros a nála legkorábban az 1929. évi január hó 1. napjával kezdődően eltöltött időtartam alatt az alkalmazott javára a 12. §. (2) bekezdése szerint alapul vett járandóságoknak 4%-át, illetve a 11. §. (1) bekezdésében megjelölt alkalmazottak után 5%-át, járulék gyanánt rendszeresen lerótta volna. 16. §. A járuléktartalék megállapítása. (1) A székesfővárosi szolgálat alatt szerzett járuléktartalékot azoknál az alkalmazottaknál, akik a járulékfizetés kötelezettségének a tartama alatt léptek ki a székesfőváros szolgálatából, a járulékfizetés kezdő időpontjától a szolgálatból való kilépésig részükre folyósított járandóságok [12. §. (2)] együttes összegének alapulvétele mellett kell megállapítani. (2) A székesfővárosi szolgálat alatt szerzett járuléktartalékot azoknál a tisztviselőknél és egyéb alkalmazottaknál, akik a 15. §. (2) bekezdésében említett körülmények között bekövetkező kilépésük idején a szabályrendelet szerint járulékfizetésre nem kötelesek :