Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1942
1. 1942. január 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályzat
1942 január 30-iki közgyűlés. 48. szám 141 Az özvegy házasélete első félévén belül is tarthat igényt ellátásra, ha bebizonyítja, hogy férje egybekelésük alkalmával nem szenvedett abban a betegségben, amely halálát okozta, vagy ha a házasság törvényesítés céljából történt, vagy a házasságból utószülött gyermek származott. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll akkor, ha a házasságkötés alkalmával a férj már 50 évnél idősebb volt, kivéve azokat az eseteket, ha a férj a házasság megkötése után még legalább három éven át szolgál, vagy ha a házasságból gyermekek származnak, vagy ha azáltal gyermekek törvényesíttetnek, továbbá akkor sem, ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett, kivéve azt az esetet, ha a férj az egybekelés után ismét a gázművek szolgálatába lépett és legalább egy évig szolgált. Az a nő, akinek a gázművek alkalmazottjával kötött házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, igényt tarhat özvegyi díjra akkor: ha nem ment újból férjhez és ha a házasság felbontását kimondó Ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasság kizárólag a férj hibájából bontatott fel és ha a férj tartásdíj fizetésére volt kötelezve. Ebben az esetben, ha a férj halálakor igényjogosult özvegyet nem hagyott hátra, a nőt a teljes összegű özvegyi díj illeti meg, ha pedig a volt férj halálakor igényjogosult özvegyet is hagyott hátra, ez az özvegy és az előbbi pontban említett elvált nő, vagy nők a szabályszerű özvegyi díjban egyenlő mértékben osztoznak. Az elvált nő részére megállapítandó özvegyi díj azonban — tekintet nélkül arra, hogy maradt-e hátra igényjogosult özvegy, vagy sem — nem haladhatja meg annak a tartásdíjnak az összegét, amelynek fizetésére a volt férj kötelezve volt. Ha a tartásdíjnak az összege kisebb, mint az özvegyi dijnak az elvált nőt megillető hányada, a különbözetet az igényjogosult özvegy részére kell kiadni. Az özvegy az özvegyi díjból és a gyermekek részére engedélyezett nevelési járulékokból nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének korábbi házasságából származott gyermekeit is köteles eltartani és nevelni. Ha az özvegy ennek a kötelességének eleget nem tesz, vagy ha a gyermekek bármely okból nem élnek az özveggyel közös háztartásban, a gyámhatóság elrendelheti, hogy a gyermekek nevelési járuléka, sőt esetleg az özvegyi díjnak egy része is — azonban legföljebb egyharmada — a gyámhatóság által kirendelt gyám, vagy gondnok kezeihez szolgáltattassék ki. 17. §A gázművek szolgálatában vagy nyugbéres állapotban elhunyt nő férje a 33. §-ban megállapított temetési segítségen kívül semminemű ellátásra igényt nem tarthat. 18. §. Az özvegyi díj 507 0-a annak az összegnek, amelyet az elhunyt férj nyugbér címén élvezett, illetőleg, amely összegre a férj nyugbérszerű állandó ellátás esetén jogot tarthatott volna. Az özvegyi díj a következő összegekben állapíttatik meg:
