Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

8. 1941. október 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1941 október 3-iki közgyűlés. 445. szám. 401 10. §. A jegyző feladata különösen a) a jegyzőkönyv vezetése, b) a szólni kívánók jelentkezésének jegyzékbevétele és c) a szavazatok összeszámlálásánál való segédkezés. 11. §. (1) A közkórházi bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell : a) a közkórházi bizottság ülésének helyét és időpontját, b) a megjelentek neveit, c) az ülés megnyitásának időpontját, d) a tárgyalt ügyek megjelölését, az egyes ügyeknél felszólaltak nevét, a felszólalásoknak, a közkórházi bizottság véleményének, szavazategyenlőség esetében a közkórházi bizottságban kifejezésre jutott eltérő véleményeknek lényegét, e) a határozathozatal módját és /) az ülés bezárásának időpontját. (3) A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyző írja alá. (4) A jegyzőkönyvhöz az írásban benyújtott kisebbségi, vagy különvéleményt csatolni kell. (5) A jegyzőkönyv vonatkozó részének az elnök és a jegyző által aláírt kivonatát az esetleges kisebbségi vagy különvélemény hivatalos másolatával együtt a tárgyalt ügy iratai mellett kell őrizni. (6) A jegyzőkönyvről hivatalos másolatot kell készíteni, s az eredeti jegyzőkönyvet megőrzés céljából a levéltárnak kell átadni. (7) A bizottság minden tagja a bizottság eredeti jegyzőkönyveibe bármikor betekinthet. 12. §. A -közkórházi bizottság ülésein csak a tárgysorozatba felvett ügyeket lehet tárgyalni. 13. §. (1) A tanácskozáshoz az elnökkel együtt legalább 5 tagnak s ezek közül legalább 2 választott tagnak jelenléte szükséges. (2) A tanácskozóképesség megállapítását felszólalás közben kérni nem lehet. (3) A tanácskozóképtelenség megállapítása esetén az elnök az ülést legfeljebb félórára felfüggeszti. (4) A felfüggesztés időtartamának eltelte után az elnök az ülést újból megnyitja és azt, ha az ekkor is tanácskozóképtelen, bezárja. 14. §. A közkórházi bizottság ülésein a 3. §-ban említetteken kívül résztvehetnek, az alpolgármesterek, a tiszti főügyész (helyettese) és a polgármesteri ügyosztályok előadói. Ezenkívül a polgármester bármely közigazgatást, közkórházi, vagy üzemi tisztviselőt, felvilágosítások megadása végett a bizottság üléseire berendelhet. 15. §. (1) A közkórházi bizottságnak az a tagja, aki a tárgyalás alatt álló ügyek valamelyikében — akár közvetlenül, vagy hozzátartozói útján közvetve, mint magánszemély is — anyagilag érdekelve van, sem az illető ügy tárgyalásában, sem pedig az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nem vehet. (2) Az érdekeltség kérdését az elnök, vagy a közkórházi bizottság bármely tagja felvetheti. (3) A közkórházi bizottság az érdekeltség kérdésében. — az elnök vagy a közkórházi bizottság bármely tagja indítványára — az érdekeltnek állított közkórházi bizottsági tag és tiszti főügyész (helyettese) meghallgatása után vita nélkül, egyszerű szavazással hozott határozattal dönt.