Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

8. 1941. október 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1941 október 3-iki közgyűlés. 426. szám. 369 igény a 16. §. (1) bekezdésében megállapított kivétellel, elévül attól a naptól számított egy év elteltével, amely napon a családi pótlék megállapításának megtagadását, vagy folyósításának beszüntetését az illetékes hatóság az érdekelt alkalmazottal közölte. 16. §. A családi pótlék helyesbítése és az illetéktelenül felvett összegek megtérítése. (1) Ha a családi pótlékot a hatóság tévedésből alacsonyabb összeggel állapította meg,mint amely az alkalmazottnak járna, a különbözetet az alkalmazottnak (illetőleg özvegyének, vagy árvájának) kérésére meg kell téríteni, ha a tévesen megállapított illetmény esedékessé válta és a kérvény benyújtása között három évnél hosszabb idő nem telt el. (2) Ha a családi pótlékot tévesen utalták ki, vagy az előírt összegnél magasabb mértékben állapították meg, a téves megállapítást, amint erről a hatóság tudomást szerez, azonnal helyesbíteni kell, de az alkalmazottól a jóhiszeműen felvett összeg vissza nem követelhető. (3) Ha a családi pótlék folyósítását e szabályrendelet előírása eilenére (12. §.) azért nem szüntették be, mert az alkalmazott a 14. §-ban előírt bejelentési kötelezettségének nem tett eleget; az illetéktelenül felvett összeget csak akkor nem kell visszatéríttetni, ha az alkalmazott igazolja, hogy a családi pótlék élvezetének megszűnését maga után vonó körülményt elháríthatatlan akadály miatt nem jelentette be, vagy a bejelentést kétségtelenül jóhiszeműen mulasztotta el. (4) Ha a visszatérítésre kötelezett alkalmazott a székesfővárostól fizetést (ellátást) élvez, a térítményt a hatóság rendelkezése szerinti részletekben, illetményeiből (ellátásából) kell levonni. Ha az alkalmazott a szolgálati viszonyból ellátás élvezete nélkül vált ki, vagy meghalt, a térítményt, a visszatérítésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után, közadók módjára kell behajtani. 17. §. Az állásától felfüggesztett alkalmazott igénye a családi pótlékra. Az állásától felfüggesztett alkalmazottnak megmarad az igénye a családi pótlékra és a méltányossági családi pótlék élvezetében is meghagyható. 18. §. A családi pótlék végrehajtás alá vonása. A családi pótlékra való igényt átruházni, elzálogosítani és magánkövetelések fejében lefoglalni nem lehet. A gyermek után élvezett családi pótlék azonban a gyermek tartása végett végrehajtás alá vonható. 19. §. Hatóságok és jogorvoslatok. (1) A családi pótlék ügyekben első fokon a polgármester határoz. (2) A polgármesternek a családi pótlékra való igényből eredő kérdésekben hozott, valamint az illetéktelenül felvett családi pótlék visszatérítését elrendelő határozata ellen fellebezésnek van helye a törvényhatósági bizottsághoz. (3) A (2) bekezdés alatt megjelölt ügyekben hozott Ii. fokú határozat ellen panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz. (4) Nincsen helye sem fellebezésnek, sem közigazgatási bíróság előtti eljárásnak a polgármesternek a méltányossági családi pótlék (7—9. §.) iránti kérelmek ügyében hozott, illetve az ilyen családi pótlékot beszüntető határozata ellen. 20. §. Átmeneti rendelkezések. Ha a 2. §. (2) bekezdése szerint a II. csoportba sorozott alkalmazott e szabályrendelet életbelépésekor az I. csoportnak megfelelő családi pótlékban részesül, annak élvezetében — régi jogon — meg kell hagyni, sőt utóbb megnyíló igénye szempontjából is az I. csoportba tartozónak kell tekinteni.