Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941
8. 1941. október 3. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet
1941 október 3-iki közgyűlés. 426. szám. b) az 1927: XIV. t.-c. alapján tanulmányi ösztöndíjban, vagy c) családi természetű alapítványi ellátásban, illetve ösztöndíjban, vagy d) valamely betegsegélyző intézet által nyújtott ellátásban részesül; végül ha e) vendéglátást, vagy ingyenes nyaraltatást élvez. (5) Ha a gyermek keresete, jövedelme, egyéb járandósága vagy természetbeni' ellátása nem folyamatos, hanem időnkint szünetel, az egész naptári évre eső keresetnek, jövedelemnek stb. 1 / 12-ed részét kell az ellátottság értékhatárának szempontjából figyelembe venni. Ha az így mutatkozó összeg a havi 32 pengőt eléri, azokra a hónapokra sem folyósítható a családi pótlék, amelyekben a gyermek keresete (ellátása stb.) átmenetileg szünetel. Ilyen esetekben tehát a családi pótlék újból csak akkor jár, ha az alkalmazott igazolja, vagy elfogadható módon valószínűsíti azt, hogy a gyermek keresete (ellátása stb.) végleg megszűntnek tekinthető. (6) Törvényesítettnek a gyeimek családi pótlék szempontjából csak akkor tekinthető, ha a törvényesítésnek az anyakönyvbe való feljegyzése megtörtént. (7) Az alkalmazott mostoha — vagyis feleségének előző házasságából származó — gyermeke után az (1) bekezdésben előírt feltételek fennforgása esetén is csak akkor jár családi pótlék, ha az alkalmazott a gyermeket maga tartja el. //. A nó'alkalmazotínak járó családi pótlék. (8) Nőalkalmazottnak az előző bekezdésekben megállapított feltételek mellett is csak akkor jár gyermeke után családi pótlék a) ha a gyermek atyja meghalt, vagy holttá nyilvánították, vagy b) ha a gyermek atyja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincsen, vagy c) a gyermek atyjától különváltan él és igazolja, hogy a gyermek az ő gondviselése alatt áll és eltartásáról ő is gondoskodik. (9) Ha a nőalkalmazott újból férjhez megy, előző házasságából származó gyermekei után csak akkor van igénye családi pótlékra, ha a férje családi pótlékra nem igényjogosult. (10) Ha a gyermek mindkét szülője közalkalmazott, a családi pótlék a gyermek atyját illeti még akkor is, ha a szülők különváltan élnek és a gyermek anyjának gondozása alatt áll. Ilyen esetben a nőalkalmazott kívánhatja, hogy gyermeke után az ő kezéhez folyósítsák a családi pótlékot. (11) Ha a nőalkalmazottnak gyermeke után családi pótlékra, viszont a gyermeknek elhalt atyja után nevelési járulékra van igénye, a két járandóság közül azt kell megállapítani, amelyiket a gyermek törvényes képviselője kéri. (12) A királyi (kormányzói) kegyelemmel törvényesített gyermeket a családi pótlék szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. 5. §. A feleség után járó családi pótlék. (1) Az alkalmazottnak felesége után akkor van igénye családi pótlékra, 1. ha vele közös háztartásban él és 2. ha feleségének nincsen a családi pótléknak összegét elérő keresete, nyugdíja, vagy más járandósága. (2) Az (1) bekezdés 1. pontja alatti feltételt — ami alatt közvetlen együttélést kell érteni — szigorúan kell értelmezni. A különváltan élő feleség után családi pótlék tehát még abban az esetben sem jár, ha a férj felesége eltartásaiéi gondoskodik, vagy ha a férjet tartásdíj fizetésére kötelezték. E feltétel alól kivételnek csak akkor van helye, a) ha az egyik házasfél egészségi állapotának helyreállítása céljából van távol, vagy b) a szokásos mértéket meg nem haladó vendégségben tartózkodik vagy üdül, végül c) ha az alkalmazott hivatalos kiküldetésben van távol. (3) Ha a feleség keresete vagy más járandósága nem folyamatos, hanem időnkint szünetel, a 4. §. (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
