Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 306

1941 június 20-iki közgyűlés. 306. szám. 295 hogy olyan üzem részére, amely nem*képes annyi lisztet feldolgozni, többet adjanak, mint amennyire általában szüksége van, mert ha többet adnak, akkor az a liszt ott hever és nem tud kenyér formájában a fogyasztóhoz kerülni, amiből azután olyan zavarok állnak elő, mint amilyenek a közelmúlt napokban is előfordultak. A másik dolog, amit szóvá akarok tenni, a rendeletnek az az intézkedése, amellyel a zsemlyesütést a mai napon eltiltották. Ne méltóztassék figyelmen kívül hagyni azt, hogy körülbelül 1800 élelmezési munkásból már eddig is több, mint 400 alkalmazás nélkül van és a zsemlyesütés eltiltása kb. további 300 munkást tesz feleslegessé. Elnök: A bizottsági tag úr beszédideje lejárt! Tízperces meghosszabbítást kérek! Elnök: Méltóztatnak a beszédidő meghosszabbításához hozzájárulni? (Igen!) A közgyűlés hozzájárul, méltóztassék beszédét folytatni. Nem akarok vitába szállni azokkal, akik azt" mondják, hogy amíg az egyiknek kenyér sem jut, addig a másiknak zsemlyére is telik. Ha erre a területre lépnénk, akkor nagyon sok másvonatkozású kérdést is szembe kellene állítani egymással, azonban ezt most nem tartom idevalónak. Kérdezem azonban, vájjon a zsemlyesütés eltiltása jelent-e megtakarítást? Nem jelent megtakarítást, mert aki eddig zsemlyét fogyasztott, az a jövőben valószínűleg kenyeret fog fogyasztani, nem szólva azokról, akiknek, mint betegeknek, kivételesen meg fogják engedni, hogy zsemlyét fogyaszthassanak. Az, hogy a demagógia itt mindent kikezd és az emberek azért, mert valamelyik dunaparti kávéház terraszán láttak ülni valakit, aki zsemlyét evett, még nem jogcím arra, hogy ilyen általános rendelkezést kiadjanak, ami mögött véleményem szerint nem áll annyira a közérdek, mert hiszen azokban a lisztfajtákban, amikből a zsemlyét sütötték, kevésbé van hiány, mint azokban, amelyekből a kenyeret sütötték. Nem értem tehát, miért kellett a zsemlyesütést eltiltani, amikor az a köz szempontjából tulajdonképen nem jelent sokat. Nem tudom, hogyan intéződnek ezek a kérdések ? Vájjon meghallgattatnak-e a megfelelő szakemberek a kérdés eldöntése előtt, megfelelően megtanácskozzák-e a dolgokat, vagy pedig ötletszerően, kapkodva intézkednek, a szakemberek meghallgatása nélkül. Mindenesetre tisztázandó volna ez a kérdés, amely nagy tömegeket érint. Mindenesetre kívánatos volna ezeknek a nagy tömegeket érintő intézkedéseknek az alapos megtárgyalása, legalább olyan értelemben, hogy az abban érdekelt munkaadóknak, de munkásoknak a véleménye is meghallgattassák, mert nem lehet közömbös, hogy ma 1800 sütőipari munkásnak a háromnegyed része esik el tulajdonképen a foglalkozásától, mert hiszen a kifli készítése, a zsemlye készítése" és az egyéb pékipari luxuscikkek elkészítése adja tulajdonképen a munkát. A kenyérgyártás, a kenyérsütés a mai modern pékségben már nem jelent nagy munkát, mert hiszen a keverést gépekkel végzik, az egyéb munkálatok is gépi erőre vannak berendezve úgy, hogy ott a kézi erő nem jut kifejezésre és nem jut annyira érvényre, mint ezeknél az úgynevezett luxuscikkeknél. Nagyon kérem a polgármester urat, hogy tájékoztassa a főváros közgyűlésén keresztül a főváros közönségét arról, hogy a közeljövőben mi várható. . Ha itt egy-két napról volna szó, akkor ezt a kérdést fel sem vetettem volna, de a szakemberek nagyon jól tudják, hogy a magyar gazdasági életben körülbelül két terminus van, amelyek valahogyan azt az eredményt hozzák, hogy általánosságban június hó 28-29.-én kezdődik az aratás és augusztus 20.-án jelenik meg az új liszt. A közvéleménybe ez a két dátum az, amely eddig a gazdasági életre vonatkozóan belerögződött. Egyes években, ha esős az időszak, vagy hidegebb az időjárás — mint az idén—, akkor előreláthatóan az aratás pár nappal eltolódik, mindezek következtében lehetséges, hogy a liszt a piacon később jelenik meg. De lehetséges az is, hogy bizonyos egyéb segítség igénybevételével a liszt előbb-utóbb megjelenik a piacon, mint ahogyan a normális időkben meg szokott jelenni. Mindezek olyan kérdések, amelyekre vonatkozóan kérem a polgármester urat, méltóztassék a főváros közönségét tájékoztatni, hogy a következő négy, esetleg hat hétben milyen állapotokat várhatunk és mi az, amit a főváros közönsége ellátása és élelmezése szempontjából a jövőben megtenni megkíván. Azt hiszem, hogy a főváros polgárságának és munkásságának ellátása elvileg is elképzelhető jó kenyérrel. Hangsúlyozom — nem azt mondom —, hogy fehér