Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 306

í941 június 20-iki közgyűlés. 305—306. szánt. 293 7. Az ellátási díjak összegét mindenkor a közszolgálati alkalmazottak ellátási díjainak csökkentése tárgyában kiadott kormányrendeletekben megszabott százalékos arányban csökkenteni kell. 8. Azoknak a tagoknak, akiknek a nyugdíjba beszámító szolgálati ideje az 1941. évi június hó 6-a előtt kezdődik, úgyszintén e tagok ellátásra jogosult hozzátartozóinak a nyugdíjalap a 7. bekezdésben előírt csökkentések összegét nyugdíjkiegészítésképen folyósítja. Az ilyképen folyósított összegeket a vasútvállalat teljes egészében megtéríti a nyugdíjalapnak. 9. A szabályzatban foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a szabályzat életbelépése előtt megállapított ellátási díjakra, továbbá a szabályzat életbelépése után megállapítandó azokra az özvegyi nyugdíjakra és árvapénzekre sem, amelyeknek alapjául még a szabályzat életbelépése előtt érvényben volt rendelkezések szerint megállapított nyugdíj szolgál. 44. §. A szabályzat hatálybalépte. E szabályzat a kormányhatósági jóváhagyásának napját követő hónap első napjával lép hatályba és ettől kezdve az 1928. évi december hó 31.-én 126.229/1928. K. M. sz. a jóváhagyott nyugdíjszabályzat, valamint annak I. sz. függeléke, továbbá mindazok a rendelkezések, amelyek a jelen szabályzattal ellenkeznek, hatályukat vesztik. 45. §. A szabályzat módosítása. E szabályzat módosítása csak akkor válik hatályossá, ha azt vagyonfelügyeleti szempontból a m. kir. belügyminiszter, vasúti főfelügyeleti szempontból pedig a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter jóváhagyta. A közgyűlés ezt a határozatát kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter és a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter urálihoz felterjeszti. !306. Elnök bejelenti, hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel a napirend tárgyalását megszakítja. Figyelemmel azonban arra, hogy Peyer Károly bizottsági tag részére a közgyűlés, az ügyrend 19. §-ának (1) bekezdése alapján az engedélyt megadta, hogy a napirend félbeszakítása után a kenyérhiány ügyében felszólaljon, azért a nevezett bizottsági tagnak a szót megadja. Peyer Károly bizottsági tag felszólalásában a következőket adja elő: Tisztelt Közgyűlés! Nagyon sajnálom, hogy ilyen késői időpontban került sor erre a véleményem szerint fontos felszólalásra. Sajnálom, hogy nem olyan időben adhattam elő, amidőri a közgyűlés tagjainak nagyobb része még jelen volt. Kötelességemnek tartón azonban, hogy a kérdést idehozzam, még pedig — hangsúlyozom — nem politikai szempontok késztetnek arra, hogy ezt a kérdést idehozzam, hanem a kérdést tisztán azért kívánom idehozni, hogy a főváros kenyérellátása tekintetében bizonyos felvilágosításokat kapjak. A bizottsági tag urak előtt nem ismeretlen az az állapot, amely ma ezen a téren van. Aki az utcán jár, az láthatja, hogy a péküzletek előtt sorban állnak hol kisebb, hol nagyobb tömegek és várják, hogy az üzletbe bejuthassanak és kisebb mennyiségben kenyeret kaphassanak. Ettől eltekintve meg kell állapítani, hogy hetek óta az egyes pékek által gyártott kenyér minőségében olyan romlás következett be, ami teljesen érthetetlen és amit ugyancsak szóvá kell tennem. Azok az okok, amelyek a kenyérhiány tekintetében felmerülnek, sokak előtt talán nem ismeretesek, de ismeretesek lesznek nyomban, ha megnézzük azt, hogy a kenyér eddig milyen összetételben készült és az új rendelkezés következtében, amely most életbelépett, milyen összetételű lisztet kell a kenyérgyártásnál felhasználni. A rendelet értelmében eddig felhasználtak 55 százalék egységes lisztet, ehhez hozzá lehetett keverni 25 százalék burgonyát és 20 százalék kukoricalisztet. A kukoricaliszt keverését a legutóbb kiadott kormányrendelet megtiltotta, a burgonya-