Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 304

1941 június 20-iki közgyűlés. 304. szám. vagy az állami és társadalmi rend ellen elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéli, végül ha bármily bűncselekmény elkövetésében jogerősen bűnösnek mondja ki és mellékbüntetésül a hivatalvesztést is kiszabja. 2. A magyar állampolgárság elvesztésével a nyugdíjigény megszűnik. A magyar állampolgárság visszaszerzésével a nyugdíjigény feléled. 3. Huzamosabb (3 hónapot meghaladó) időn át az ország területén kívül tartózkodó özvegy (elvált feleség) nyugdíjigénye távolléte ideje alatt szünetel. Kérelemre az igazgatóság a nyugdíjbizottság meghallgatása után, indokolt esetben kivételt tehet és a nyugdíj folyósítását huzamosabb távollét idejére, legfeljebb azonban 3 év tartamára engedélyezheti. 26. §. Az árvapénz. 1. Nyugdíjjogosult tag halála vagy holttányilvánítása után törvényes és törvényesített gyermekei, a nyugdíjazott halála vagy holttányilvánítása után pedig nyugdíjaztatása előtt kötött házasságából származó törvényes és nyugdíjaztatása előtt törvényesített gyermekei 18-ik életévük betöltéséig árvapénzt igényelhetnek. 2. Az árvapénz nyilvános, illetve kormányhatóságilag elismert közép-vagy felsőiskolában folytatott tanulmányok ideje alatt nem kereső árvák részére, ha jó előmenetet tanúsítanak és ezt bizonyítványuk felmutatásával igazolják, 20-ik, illetőleg 24-ik életévüknek betöltéséig megadható. 3. Az árvapénzt kérelmezni kell. Ehhez a kérelemhez a gyermekek születési bizonyítványát és ha a gyámság nem az anyát illeti meg, a gyámot kirendelő okiratot csatolni kell. 27. §. Az árvapénz mértéke. 1. Ha a nyugdíjalap kötelékébe tartozott tag után nyugdíjra jogosult özvegy (elvált feleség) maradt, az árvapénz minden igényjogosult gyermek után 15%-a annak az összegnek, melyet az elhalt tag nyugdíj címén kapna. 2. Ha a nyugdíjalap kötelékébe tartozott tag után nyugdíjra jogosult özvegy (elvált feleség) nem maradt és a) kettő vagy több igényjogosult gyermek van, az árvapénz minden igényjogosult gyermek után 25%-a, b) csak egy igényjogosult gyermek van, az árvapénz 35%-a annak az összegnek, melyet az elhalt tag nyugdíj címén kapna. 3. Sem az özvegy és az elvált feleség nyugdíja és az árvapénzek, sem pedig az árvapénzek együttesen nem haladhatják meg azt az összeget, amely nyugdíj címén az elhalt tagot megilletné. Ennek a korlátozásnak alkalmazásánál az özvegy (elvált feleség) nyugdíját és az árvapénzt aránylagosan csökkenteni kell. 28. §. • Az árvapénz kiszolgáltatása. 1. Az árvapénzt havonkint előre kell kifizetni. 2. Az árvapénz kiszolgáltatásának kezdetére nézve ugyanazok a szabályok mérvadók, melyek az özvegyi nyugdíjra vonatkoznak. 3. Ha a 27. §. 1. pontja esetében az özvegy (elvált feleség) azon az időn belül, amely alatt gyermekeit árvapénz illeti meg, elhaláloznék, nyugdíját elvesztené, vagy nyugdíja szünetelne, az árvapénzt annak a hónapnak letelte után, amelyben az özvegy (elvált feleség) meghalt, nyugdíját elvesztette vagy nyugdíja megszűnt, a 27. §. 2. pontjában megszabott magasabb összegekre kell emelni. 4. Az árvapénzre való igény annak a hónapnak leteltével szűnik meg, amelyben az árva meghal, 18. életévét betölti, a 26. §. 2. bekezdése esetében tanulmányait befejezi, tanulmányai folytatásában jó eredményt nem tanúsít vagy 20., illetve 24. életévét betölti, vagy nagykorúvá lesz vagy házasságot köt. 5. Az árvapénzt az igazolt gyámnak kell kiadni.