Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 297 - 298

1941 június 20-iki közgyűlés. 298. szám. 2l3 téríteni és átmenetien az 1939. évi 30 millió pengős beruházókölcsönnél kell elszámolni. Felhívja a közgyűlés a polgármestert, hogy a kikötőbejárat kotrási és feltöltési munkálatait a kormányhatóság jóváhagyásának reményében készítse elő és jóváhagyás után a munkálatokat haladéktalanul indítsa meg ; 4. a »Nagybátony-Űjlaki« Egyesült Iparművek Részvénytársaságnak az 1941. évi június hó 9.-én kelt ajánlatát elfogadja és elhatározza, hogy az északi kikötő délkeleti szögletében kb. 150 m+132 m hosszúságú és mintegy 32.000 m

2 kiterjedésű déli, illetve keleti medencepartot és rakodóterületet, valamint ehhez csatlakozóan a MÁV balparti körvasúti vonala mentén mintegy 11.000 m

2 kiterjedésű mögöttes területet a részvénytársaságnak az alábbi feltételek mellett bérbe ad: a) a részvénytársaság a kikötőmedencének mintegy 195 m hosszúságú és 140 m szélességű első szakaszát s ennek partterületeit a bemutatott terven és az ajánlati költségvetésben feltüntetett módon, méretekben és egységárak mellett, a saját költségén mintegy 452.000 pengőnyi befektetéssel (építési tőke) megépíti. Az építési munkálatokat a kikötőbejárat kotrásának befejezését követő másfél éven belül kell elvégezni; azoknak teljesítése és ellenőrzése tekintetében a Közszállítási Szabályzat rendelkezései és a székesfővárosi közszállításokra megállapított vállalati feltételek irányadók; b) a bérlet az 1942. évi július hó 1.-én kezdődik és a 2001. évi december hó 31.-én végződik. Ha az építési tőke nem érné el a 452.000 pengőt, a bérleti idő megrövidül és olyan időtartamú lesz, amely alatt a tényleges építési tőke, —minden január és július hó 1.-én előzetesen esedékes, kereken 13.975 pengős törlesztőrészlet és évi 6%-os kamatozás alapulvétele mellett — törleszthető ; ha viszont a tényleges építési tőke meghaladná a 452.000 pengőt, a bérleti idő nem változik ; c) az északi kikötőnek az a része, melyen a bérelt terület fekszik, építési anyagkikötőül szolgál s a székesfőváros érdeke azt kívánja, hogy ez a kikötőrész a rendeltetésének minél teljesebben megfeleljen. E cél biztosítása érdekében a részvénytársaság köteles a medence mellett fekvő mintegy 32.000 m

2 nagyságú rakodóterületen építési anyagkereskedést rendszeresen folytatni; e tevékenység keretében elsősorban a víziúton érkező építési anyagok (homok, kavics stb.) árusításával, tárolásával, kezelésével stb. kell foglalkoznia. Jogában áll ezenfelül a részvénytársaságnak ezt a rakodóterületet hajózási települ, tehát hajók építésére, javítására, teleltetésére s e teendőkkel kapcsolatos egyéb célokra is használni. A körvasút mellett fekvő, mintegy 11.000 m

2 kiterjedésű mögöttes területet a részvénytársaság mind az előbb említett tevékenységekre, mind az építőiparban használatos anyagok termelésére vagy ipari feldolgozására is használhatja. A bérelt terület használatának módja tekintetében a folyamrendészeti, ipari, városrendezési, építésrendészeti és egyéb jogszabályok, valamint a székesfővárosi rakodópartok és kikötők használatára vonatkozó rendelkezések az irányadók. Addig, amíg a kikötőben más bérlő nincs, a részvénytársaság télikikötő céljára az egész medencét idénybeveheti; d) a részvénytársaság a bérlet tartama alatt a terület használatáért sem bérleti díjat, sem rakodóhelydíjat nem fizet, a kikötési és teleltetési díjakat azonban a mindenkor fennáiló rendelkezéseknek megfelelően köteles megfizetni; arra az időre, amíg az északi kikötőben fizetendő teleltetési díjak összegét szabályrendelet nem állapítja meg, a részvénytársaság teleltetési díj címén nem terhelhető meg magasabb összeggel, mint amennyit a magánvállalatok az újpesti téli kikötőben teleltetett hasonló nagyságú és rendeltetésű hajóik és úszóműveik után a legalacsonyabb díjszabás szerint fizetnek. A részvénytársaság tartozik továbbá a saját költségén a bérelt terület partját és e part előtt a medencerészt ennek közepéig, arra az időre pedig, amíg a kikötőben más bérlő nincs, még a kikötőbejáratot és a medence többi részét is a rendeltetésszerű parthasználat és a hajózás céljainak megfelelően állandóan karbantartani, illetve az eliszaposodás megakadályozása végett a szükséghez képest kikotorni; e) a bérelt terület után a mindenkor érvényben lévő jogszabályok szerint a bérlet tartama alatt kivetett földadót, ennek pótlékait és járulékait, amelyek a székesfővárost, mint a terület tulajdonosát terhelik, a részvénytársaság tartozik megfizetni. A bérelt területen a részvénytársaság által létesített építmények vagy ezek használata után a bérlet tartama alatt kivetésre kerülő mindennemű közterhet, ideértve a vagyonváltságot is, a részvénytársaság tartozik megfizetni; f) a bérleti viszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket a részvénytársaság — akár egészben, akár részben — csak a székesfőváros előzetes engedélyével ruházhatja át. Az engedélyt a székesfőváros csak indokolt esetben tagadhatja meg ; ha azonban a jogviszonyba belépni kívánó harmadik személy nem dunai kotrással és építő-