Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

6.1 1941. június 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

210 1941 június 20-i

ki közgyűlés. 296.jzáni. (3) Aki elmaradását nem vagy nem elfogadható módon igazolja, azt a törvényhatósági bizottság közgyűlése — az elnök bejelentése alapján — nyilvánosan figyelmezteti kötelességére [T. 27. §. (7) bek.]. (4) Aki másodízben is igazolatlanul elmarad, elveszti törvényhatósági bizottsági tagságát [T. 27. §. (7) bek.]. (5) A nyolctagú összeférhetetlenségi bizottság kisorsolása úgy történik, hogy a főpolgármester a harminc kijelölt tag nevét tartalmazó urnából a neveket egyenként kisorsolja, ezeket külön-külön felolvassa és azokat a nevek feljegyzése végett az igazolóválasztmány jegyzőjének átadja. Majd az igazolóválasztmány jegyzője az urnában visszamaradt neveket húzza ki és olvassa fel [T. 27. §. (8) bek.] (6) Ha a kisorsolt törvényhatósági bizottsági tag az ügyben a jelen ügyrend 8. §-a értelmében érdekeltnek tekintendő, azt neve kisorsolásakor nyomban be kell jelentenie. (7) Ha a kisorsoltak közül valamelyik nincs jelen, vagy a (6) bekezdés értelmében érdekeltség okából kiesik, a sorsolást addig kell folytatni, míg a nyolc rendes és három póttag a jelenlevőkből kikerül. (8) A kisorsolt törvényhatósági bizottsági tag köteles a megbízást elfogadni (53. §.) és abban eljárni. 55. §. Az összeférhetetlenségi bizottság elnöke és jegyzője. (1) Az összeférhetetlenségi bizottság elnökét és jegyzőjét saját tagjai közül a bizottság korban legidősebb tagjának elnöklete alatt maga választja. (2) A választás a korelnök indítványára vagy közfelkiáltással, vagy ha azt legalább két tag kívánja, szavazással történik. A szavazás titkos. 56. §. Az összeférhetetlenségi bizottság elöaáója. (1) Az összeférhetetlenségi bizottság előadója az a törvényhatósági tisztviselő, aki az ügyet az előkészítő eljárás során az igazolóválasztmányban előadta ÍT. 27. §. (8) bek.]. (2) Az igazolóválasztmány jegyzőjének akadályoztatása esetén az előadói tisztséget az látja el, akit a polgármester a törvényhatóság tisztviselői közül erre a célra kijelölt [T. 27. §. (8) bek.]. 57. §. Az érdekeltség felvetése. A felek és az összeférhetetlenségi bizottság tagjai a bizottság valamely tagja ellen érdekeltségi kifogást csak a tárgyalás megkezdése előtt terjeszthetnek elő, amelyről a bizottság nyomban határoz. 58. §. A tárgyalás. (1) Az elnök felhívja az előadót, hogy a tényállást és az igazolóválasztmány előtt folyt eljárás anyagát ismertesse. (2) Az előadótól az összeférhetetlenségi bizottság minden tagja kívánhat felvilágosítást, megtekintheti az ügyiratokat és bármelyik tag kívánatára fel kell olvasni az egyes ügyiratokat vagy az összes iratokat. (3) Az (1) bekezdésben említett ismertetés után az érdekelteket, ha nyilatkozni kivannak, meg kell hallgatni. (4) Az összeférhetetlenségi bizottság tagjai az érdekeltekhez kérdéseket intézhetnek.