Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1941

4. 1941. április 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 129 - 130

94 ' 1941 április 18-iki közgyűlés. 128—130. szám. Azok között a bajtársak között, akik elárvultak, csakhogy boldogabb, csakhogy biztatóbb legyen a legmagyarabb magyar örök álma, töprengő arcára a közös gondolatok és tiszta érzések legcsillogóbb színezüst szálaiból szőtték szemfedőnek: a liliomos lobogót! — Ha majd a nyári napnak alkonyulatánál a Dunántúl lankáin, a szőke Tisza partján, a kanyargó Maros füzesei között, avagy a Hargitának virágba borult lejtőin • fel-fellobog a tábortüzek kísérteties lángja, hogy bevilágítsa a sötét magyar éjszakát, Csaba királyfi csillagösvényéről vissza-visszatér majd az örök honvágytól űzve Teleki Pál lelke. És rólunk gondoskodó atyai szeretettel kéri majd számon mindig az egymásra következő nemzedékektől, vájjon teljesítik-e hazájuk iránt tartozó kötelességüket úgy, ahogy ő akarta, érzésben, gondolkozásban, cselekedetekben naggyá, erőssé és magyarabbá tenni nemzetét! Széki Teleki Pál gróf virágerdővel borított ravatalára személyesen helyeztem el a törvényhatósági bizottság koszorúját és nagyrabecsült gyászoló családja előtt személyesen juttattam kifejezésre a pótolhatatlan veszteség felett érzett mérhetetlen fájdalmunkat, eszméihez való hűséges ragaszkodásunkat és vérző szívből fakadó igaz részvétünket. Most, amikor az országos gyásznak legelső megdöbbentő órái már elmultak és azóta most tart ülést először Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága, áldozzunk még néhány percet a nemzet nagy halottja felejthetetlen emlékének! A hazának tett kiváló szolgálatait, kristálytiszta jellemét és példát adó erényeit a legmagasabbra értékelve örökítsük meg mi is széki Teleki Pál grófnak áldozatos munkára serkentő érdemeit a mai ülésünk jegyzőkönyvében. Mélységes kegyeletünk és gyászunk jeléül a közgyűlést 5 percre felfüggesztem. !129. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök a felfüggesztett közgyűlést újból megnyitja. !130. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök a következő szavakat intézi a közgyűléshez: Ha a változatos korok legsúlyosabb megpróbáltatásai, legkeservesebb szenvedései közepette a magyar önbizalom örökértékű forrásához akarjuk vezetni nemzetünket, akkor a cselekvésre felsorakozó nemzedékeknek a magyar történelem sárgult fóliánsai közül mindenkor azt a lapot kell megilletődött érzéssel bemutatnunk, amelyre soha el nem homályosuló aranybetűkkel második honalapító árpádházi királyunk, IV. Béla ragyogva tündöklő névét jegyezték fel a krónikások. Amikor a mai közgyűlésünk kezdetén kegyelettel állunk meg néhány röpke pillanatra a történelmi visszaemlékezés hétszáz esztendős határkövénél, akkor abban a tudatban száll a régmúltba minden gondolatunk, hogy a trianoni csapást enyhítő nagy nemzeti feladataink a hétszáz esztendő előtti ország újjáépítés nehéz munkájához sokban hasonlatosak. IV. Béla árpádházi nagy királyunk sokat szenvedő nemzetének örök példát adott azzal, hogy nem vesztette el a 'magyarság jövőjébe vetett izzó hitét akkor sem, mikorszemtől-szembe látnia ésfájdalmasan éreznie kellett, hogy országa állapotának szörnyűséges ziláltsága, a belső egyenetlenkedés épen akkor tetőzött, amikor a legnagyobb szükség lett volna a legteljesebb egyetértésre. Amikor a mi sorsunktól függő nyugati kultúrák megvédéséért hiába fordult idegen államfőkhöz segítségért. Amikor nagyszerű hivatástudatát, csodákat művelő hatalmas tetterejét egy pillanatra sem lankasztotta el a reáváró és maga elé tűzött országmentő és országépítő feladatok emberfeletti nagysága. Fokozta a mi legelső nemzeti tragédiánkat, hogy esztendőkkel megelőzően hiába hangzott el a fenyegető" ázsiai veszedelemre figyelmeztető komoly szózat, sőt egy esztendővel megelőzően Julián barát is hiába adott tüzetes tájékoztatást a végveszélyt magukban hordozó óriási harci készülődésekről. A tragédia megtörtént. És hogy e tragédiánk még teljesebb legyen, az ősöktől örökölt harcászati módszereket megtagadó és elpuhultságában talpig vasba öltözött, de a páncélvértben kelletlenül mozgó magyarságot ugyanazokkal az ősi magyar harci erényekkel és világhíressé vált katonai módszerekkel verte széjjel Batu kán fegyelmezett serege, amely hozzánk inkább illő harcmodorral a honfoglaló magyarság dicsőséget-dicsőségre