Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
14. 1940. december 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 760
1940 december 13-iki közgyűlés. 760. szám. 667 13. §. Bejáró orvosok. (1) Az intézetekben, a kinevezett orvosokon kívül, szakorvosi kiképzés céljából — a m. kir. belügyminiszter által megállapított számban (169.200/1939. B. M. sz. rendelet) — más olyan egyetemes orvostudor is működhetik, aki erre az igazgatófőorvos javaslata alapján, a polgármestertől engedélyt nyert. (2) Működésük csakis az igazgató-főorvos által kijelölt munkakörben történhetik és olyan tevékenységet, amellyel kapcsolatban kártérítésre okot adó orvosi műhiba fordulhat elő (gyógyszerrendelés, injekció, töltés stb.) csakis megfelelő előképzés után az intézetvezető-főorvos vagy helyettesének felügyelete, ellenőrzése mellett és azok által erre alkalmasnak kijelölt betegeknél végezhetnek. E rendelkezés megtartásáért az intézetvezető-főorvos fegyelmileg és anyagilag is felelős. (3) A bejáró orvosok nem alkalmazottai a székesfővárosnak és az intézetben folytatott munkásságuk alapján a székesfővárossal szemben semmiféle igényt nem támaszthatnak. Munkakörüket a vezető-főorvos állapítja meg és működési engedélyüket a polgármester bármikor indokolás nélkül megvonhatja. 14. §. A gondozónővérek munkaköre. (1) A gondozónővérek feladata egyrészt az intézetben a rendelőórák alatt és szükség szerint azután is az orvosoknak való segédkezés, másrészt a beteg otthonának, hozzátartozóinak egészségügyi és szociális gondozása. (2) Ehhez képest: a) az intézetben az orvosoknak segédkeznek és a vezető-főorvos utasítása alapján az irodai teendőket végzik; b) a gondozásra kijelölt betegeket és családokat a szükséghez képest időközönkint látogatják, a beteget és környezetét a betegség elleni védekezés és a betegápolás tekintetében kioktatják és tanáccsal ellátják, szerzett tapasztalataikról pedig az intézetvezető-főorvosnak időközönkint írásbeli feljegyzések alapján jelentést tesznek; c) a vezető-főorvos és az intézeti orvosok utasítása szerint szükség esetén a beteg és környezete érdekében eljárni tartoznak. Ha ilyen intézkedésre halaszthatatlan szükség van és a gondozónővér azt előzetes utasítás nélkül lenne kénytelen megtenni, köteles a megtett intézkedésről utólag haladék nélkül a vezető-főorvosnak vagy helyettesének jelentést tenni. 15. §. A személyzet munkaideje és szabadsága. (1) A személyzet munkaidejének tartamát, valamint az intézetek rendelőóráit az intézeti szolgálat ellátásának szükségéhez képest, az igazgató-főorvos előterjesztése és a tiszti főorvos javaslata alapján, a polgármester rendelettel szabályozza és erről a kenileti elöljá r ókat é r tesíti. (2) A székesfővá r osi alkalmazottak munkaidejének szabályozásánál szóló más jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével és rendkívüli szükség felmerülésekor az igazgató-főorvos a személyzet munkaidejét meghosszabbíthatja, tartozik azonban az ilyen intézkedés megtörténte után a polgármesternek, a tiszti főorvos útján, megokolt jelentést tenni. (3) A személyzet szabadságát a polgármester rendelettel szabályozza és tekintettel a fokozott fertőzési veszélyre az orvosgyakornoki, gondozónővéri és altiszti személyzet részére — tekintet nélkül a fizetési osztályra és szolgálati időre — 4 heti szabadságot engedélyezhet. 16. §. Az orvosi személyzet képesítése. (1) A tüdőbeteggondozó intézetekhez — az orvosgyakornoki állásoktól eltekintve a többi orvosi állásra — csak olyan orvos nevezhető ki, aki a »gümős meg-
