Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
11. 1940. október 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 542 - 543 - 544
1940 október 11-iki közgyűlés. 544. szá m. esetében és alapján kívánható. A termelési költségtételeknek a 2. sz. mellékleti táblázatban feltüntetett értékei kiszámításánál a 4. sz. táblázatban feltételezett mennyiségekhez képest esetleg bekövetkező mennyiségi változások a vételár megváltoztatására nem adnak jogot. Másszóval például a bányafa egységárának emelkedése alapján a termelési költség bányafa tételének felemelése kívánható ; ha ellenben a bánya több, vagy kevesebb fát használ el, mint amennyi a 2. sz. melléklet táblázatának bányafa költségtétele kiszámításánál alapul szolgál, az a termelési költség bányafa tételének felemelésére, vagy csökkentésére nem ad jogot. (3 b)) Az 1., 2., 3., 6. és 7. árképző tényezők egységárainak megváltoztatása mértékéül azokat a különbségeket kell elfogadni, amelyek az illető tényezőkre nézve a Salgó rózsaszentmártoni lignitbányájának a bányahatóság által igazolt átlagértékei és a 4. sz. melléklet táblázatában feltüntetett 1940. évi február hó l-re vonatkozó egységárak között a kérdéses időpontban fennállanak. Ezek alapján a termelési költségnek valamely, a 2. sz. melléklet táblázatában feltüntetett tétele annyi százalékkal növekedik, vagy csökken, ahány százalékos eltérés mutatkozik az illető termelési költségtételt befolyásoló árképző tényező egységárában. Például: Ha a bányafa egységára a 4. sz. melléklet táblázatában megadott egységárához képest 10%-kal növekedett, akkor a 2. sz. melléklet táblázatában bányafa címen a bánya által termelt összmennyiségből 1 q lignitre vonatkozóan feltüntetett termelési költségtétel ugyancsak 10%-kal növelhető. (3 c)) A 4. és 5. árképző tényező tekintetében az igazoltan fizetett egységárak mértékadók. (3 d)) A 7., 8. és 9. árképző tényezőkben azok a kiadások számolhatók el, amelyek a Salgó rózsaszentmártoni lignitbányászatában valóban kifizettettek és hatóságilag igazoltattak. (3 e)) E költségelemekkel kapcsolatban az 1 q-ra eső termelési költséget a következőképen kell kiszámítani : 1. Ha rendszeresen ismétlődő kiadásról van szó, úgy a többletkiadás felmerülésének első napjától a vizsgálat tárgyává tett időnek utolsó napjáig terjedő időszak alatt ily címen felmerült kiadás összege elosztandó az ugyanezen időszakban szállított lignit mennyiségével. 2. Ezzel szemben a csak egyszeri, rendszeresen nem ismétlődő kiadás (például légoltalmi építkezés) összege egyszeri érvénnyel egyösszegben egyenlítendő ki. Például: Vissza nem térő, egyszeri, légoltalmi építkezés esetén az e címen felmerült kiadás összegét a kiadás felmerülését megelőző 12 hónapban szállított lignit mennyiségével kell elosztani és egyszeri érvénnyel felszámítani; BSzEM azonban jogosult az ilyen egyszeri kiadás tőkeösszegét a Magyar Nemzeti Bank mindenkori váltóleszámítolási kamatlábán felül 2 x / 2 (kettő és fél)% kamat térítésével 12 (tizenkettő) hónap alatt havi egyenlő részletekben kiegyenlíteni; azonban például munkabéremelés esetén a métermázsánkinti munkabérköltség változásának megállapítása céljából a munkabéremelés napjától a vizsgálat tárgyává tett időszak utolsó napjáig felmerült munkabérköltséget kell elosztani az ugyanezen időszakon belül ténylegesen elszállított lignit mennyiségével és az ilykép megállapított magasabb bérköltségeket kell újabb bérváltozásig a termelési költség számításnál alapul venni. (4) Az ár változtatását szerződő felek csak az esetben kívánhatják, ha az árképző tényezők egységárában, egyenkint, vagy összesen, illetve a ténylegesen felmerült költségeiben, az érvényben levő termelési költségszámításban — 2. sz. mellékletben — szereplő értékekhez képest legalább 5% emelkedés, vagy csökkenés mutatható ki, vagy ha a rózsaszentmártoni lignit szállításával kapcsolatosan hatályos jogszabállyal olyan új közszolgáltatások rendeltetnének el, amelyek a 2. sz. melléklet táblázata szerint való termelési költségszámításban még nem szerepelnek. (5) A (2) és (3) bekezdésekben felsorolt árképző tényezők változása mértékének és az arra alapított árváltoztatási kívánságnak elismerése tekintetében a szerződő felek közvetlenül is megegyezhetnek. Ha azonban az egyik fél részéről felmerült kívánságot a másik fél nem találja igazoltnak, akkor az utóbbi jogosult a számítás adatainak helyességét az árkormánybiztosság, ennek megszűnése esetén pedig a Pénzintézeti Központ részéről kíküldendő hites könyvvizsgáló és egy a Pénzintézeti Központ által felkért, állami szolgálatban levő bányaszakértő útján felülvizsgáltatna E vizsgálat csakis a (2) és (3) bekezdésekben felsorolt árképző tényezők számszerű változásának megállapítására terjedhet ki és nem ad jogot a Salgó egyéb üzleti ügyeinek vizsgálatára.
