Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
8. 1940. június 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 369 - 370 - 371 - 372 - 374 - Szabályrendelet
268 1940 június 26-iki közgyűlés. 3 74. szám. ben említett orvosok az állásukkal járó teendőik sérelme nélkül magángyakorlatot folytathatnak, azonban — kivéve az üdülőhelyi orvosokat [(6) bek.] — a 14.J. (2) bekezdésében említett kezelő-(házi-), szakorvosi és laboratóriumi stb. orvosi név : sorba nem vehetők fel. (9) Az alap központi hivatalában és az alap intézményeiben, intézeteiben szükséges alkalmi hivatali, továbbá a szakmunkaerőket, ipari szakmunkásokat és napszámosokat az alap költségvetésének keretei között a központi igazgató alkalmazza, még pedig az alkalmi hivatali munkaerőket olyan számban, időtartamra és díjazás mellett, amint azt a polgármester az intézőbizottság meghallgatásával engedélyezi. IV. FEJEZET. Az alap jövedelmei. 12. §. Járulék és egyéb bevételek. (1) Az alap bevételei: a) a tagok által a járulékalapul szolgáló jövedelem után fizetett 2%-os járulék és az illetményt, illetve ellátást folyósító hatóság, intézet, intézmény, üzem ugyanolyan összegű hozzájárulása, b) az alap készpénzvagyonának kamatjövedelme, c) az alap által létesített intézmények jövedelme, d) a székesfőváros hatóságai, intézetei, intézményei és nem részvénytársaság alakjában vezetett üzemei által fizetett — 100 pengő összértéket meghaladó — szállításokkal és munkálatokkal kapcsolatos számlák és keresetek összegéből levonandó kettő és fél ezredrész (%%), e) a székesfőváros pénztáraiba befolyó hatósági díjak egytized (Vio) része, f) az alapnak juttatott adományok, g) az alap javára létesített alapítványok jövedelme, h) a törvényhatósági bizottság közgyűlése által esetleg engedélyezett vagy kijelölt egyéb jövedelem. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett járulék kiszabásának alapja az igényjogosult tagnak az illetményt, illetve ellátást folyósító hatóságtól, intézettől, intézménytől vagy üzemtől bármilyen címen élvezett készpénzjövedelme, kivéve a jövedelem azon részét, amely az (5) bekezdés értelmében a járulékfizetési kötelezettség alól mentes. Azoknál az igényjogosult tagoknál, akiknél a családtagok igényjogosultságát a polgármester a jelen szabályrendelet 13. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján állapítja meg, a járulék kiszabásánál alapul szolgáló összeghez még azt az összeget is hozzá kell számítani, amelyet az igényjogosult tag családi pótlék vagy nevelési díj címén élvezne. (3) A 13. §. (5) bekezdése esetében a járulékfizetés kötelezettség szempontjából a járulékfizetés alapjául a részellátás helyett az özvegyek és elvált feleségek mindegyikénél a teljes ellátás élvezetét kell vélelmezni és az özvegyek, valamint az elvált feleségek a járulékot a vélelmezett ellátásnak megfelelően tartoznak fizetni. (4) A 13. §. (8) bekezdése esetén a járulékot olyan ellátás után kell fizetni, mint amely az 1934: I. t.-c. 3. §-ában foglalt rendelkezés alapján beszüntetve vagy korlátozva nem lenne. (5) A járulékfizetés kötelezettsége alól mentesek: a lakáspénz, a közlekedési segély, a képviseleti (működési) pótlék, a hadipótlék, a kiszállási és utazási díjak, a kiszállási és utazási költségek és átalányok, a kiküldetési díjak, a hatósági eljárásokkal és vizsgálatokkal kapcsolatban az eljáró közegeket megillető díjak, az üzemi nyugdíjas alkalmazottak és ezeknek ellátást élvező özvegyei részére kizárólag a lakáspénz pótlására engedélyezett segélyek, az élelmezési díjak és a készkiadások megtérítése címén esetenkint utalványozott összegek, ideértve az üzemi alkalmazottak részére folyósított ebéd- és vacsorapénzeket is. Nem mentesek a járulékfizetés kötelezettsége alól a havi 150 pengőnél magasabb törzsfizetésben részesülő alkalmazottak részére átalányban engedélyezett készkiadás-megtérítések, valamint a felfüggesztett tisztviselők részére megállapított élelmezési illetmények. Abban a kérdésben, hogy valamely
