Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940

5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246

1940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. 80. §. Az »4« fizetési táblázatba tartozók beosztása és létszáma. 1. Az igazgatási ágak, szakosztályok és fontos önálló szolgálati helyek (telepek, műhelyek, tervező- és építési irodák stb.) vezetésével és a vezetők helyettesítésével csakis tisztviselőt lehet megbízni. 2. Az igazgatási ágak vagy önálló (a vezérigazgatónak közvetlenül alárendelt) osztályok vezetésével rendszerint az I. illetménycsoport harmadik vagy negyedik fizetési osztályába tartozó tisztviselő bízandó meg. 3. Az egyes fizetési osztályokban rendszeresített tisztviselői, irodai alkalmazotti és gyakornoki állások számát az »A« fizetési táblázat tünteti fel. Az ezen állások számát meghaladó állások számfelettiek. Az »A« fizetési táblázatban rendszeresített állások száma az erre vonatkozóan kiadandó joghatályos rendeletek szerint változhat. 4. A rendszeresített állásokat megüresedés esetén az illető fizetési osztályban létszámfeletti állásokat betöltő alkalmazottak foglalják el. 5. Kinevezés csak valamelyik fizetési osztályban üresedésben levő rendszeresített állásra történhet. 6. Sem az állandó, sem az időszaki helyettesítésekért külön illetmény nem jár. 81. §. Az »A« fizetési táblázatba tartozó alkalmazottak rangsora. 1. Az i. illetménycsoportba tartozó tisztviselőkről, a II. illetménycsoportba tartozó irodai alkalmazottakról, a III. illetménycsoportba tartozó címzetes tisztviselőkről és a IV. illetménycsoportba tartozó tisztviselőgyakornokokról és kezelőgyakornokokról külön-külön rangsor állítandó össze. Ezenfelül az I. és IV. illetményssoportba tartozókról annak a szaknak megfelelően, amelybe képesítésük alapján besoroztattak : 1. mérnöki, 2. műszaki, 3. jogi és általános igazgatási, 4. kereskedelmi szakrangsort is kell készíteni és nyilvántartani. Az egyes szakokban rendszeresített állások keretén belül történt kinevezések alapján az 1. szakrangsorba tartoznak az okleveles mérnökök, a 2.-ba a felsőipariskolát végzettek vagy ezzel legalább is egyenlő értékű más műszaki képesítésűek, a 3.-ba a jogi-, államtudományi tudorok vagy okleveles közgazdászok, a 4.-be a vasúti tisztképző tanfolyamon képesítettek vagy középiskolában érettek, illetve ezzel legalább egyenrangú képesítésűek, valamint azok a férfi és nő tisztviselők, akik régi jogon 1936. évi július hó 1. napjával az »A« fizetési táblázat I. illetménycsoportjába soroztattak. 2. A rangsorokat a fizetési osztályok szerint, ezek keretében pedig a fizetési fokok szerint kell megállapítani. 3. Ugyanabban a fizetési osztályban és fizetési fokban elsősorban az illető fizetési osztályba, illetve fizetési fokba történt korábbi kinevezés, illetve a fizetési foknak előlépéssel való korábbi elérése, egyidejűség esetében pedig a magasabb képzettség ad előrangot. Az ügyvédi oklevéllel bíró a rangsorban megelőzi a főiskolai képzettségűt, ez pedig a kisebb képzettségű tisztviselőt. Államszámviteli államvizsgával, vasúti tisztképző tanfolyami végzettséggel vagy a középiskolai érettségi után megszerezhető kereskedelmi akadémiai végzettséggel bíró alkalmazottak rangsorban megelőzik a felső ipariskolai végbizonyítvánnyal vagy a középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket. Az államszámviteli államvizsga, a vasúti tisztképző tanfolyam elvégzése és a kereskedelmi akadémiai végbizonyítvány rangsorolás szempontjából egyenlő képesítésnek számít. A felsőipariskolai végbizonyítvány és a középiskolai érettségi bizonyítvány a rangsorolás szempontjából ugyancsak egyenlő képesítésnek számít. 4. Egyidejű kinevezés vagy előlépés és egyenlő fokú képzettség esetében a magasabb cím, ha pedig a címben nincs különbség, a vasútnál eltöltött hosszabb szolgálati idő biztosít rangelsőbbséget. 5. A rangsorokat minden kinevezés, illetve előlépés után a beállott változások figyelembevételével helyesbíteni kell.