Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1940
5. 1940. április 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 243 - 244 - 245 - 246
1 940 április 24-iki közgyűlés. 246. szám. 159 a végellátási igények kielégítésére az üzemviteli szerződésben kifejezetten kötelezettséget vállalt. Ha az üzemviteli szerződés a fenti szabályoktól eltérő intézkedéseket tartalmaz, az esetben az átvett, illetve átadott vasúti személyzet jogviszonyára ennek a szerződésinek a határozatai irányadók. 4. §. A szolgálati idő kezdőpontja és folytonossága. ] 1. A 3. §. 2. b) pontja szempontjából a szolgálati idő kezdőpontjául az alkalmazott tényleges szolgálatbalépésének napja, azoknál az alkalmazottaknál, akik 18. éviik betöltése előtt vétettek fel, 18. életévük betöltésének napja tekintendő. 2. Szolgálatban töltött időnek számít a tényleges szolgálaton felül a fegyvergyakorlaton vagy a 37. §. szerint illetménnyel szabadságon töltött idő, a póttartalékosoknak katonai kiképzésben töltött ideje, valamint az az idő is, mely alatt az alkalmazott betegség miatt nem tesz szolgálatot, de illetményekben vagy táppénzben részesült. Másnemű tényleges katonai szolgálatban töltött idő, továbbá illetmények Vagy táppénz nélkül engedéllyel szolgálaton kívül töltött egy évet meg nem haladó idő a szolgálat folytonosságát nem szakítja meg, azonban abba a szolgálati időbe, melynek leteltével a 3. §. 2. b) pontja szerint az alkalmazott állandóvá lesz, nem számít be. 3. Ha a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság saját nem vasúti alkalmazottját veszi fel a vasúti alkalmazottak sorába, javára — méltánylást érdemlő esetben — nem vasúti szolgálati ideje vasúti szolgálati időként egészben vagy részben beszámítható s ez esetben a 8. §. 1. b) pontját úgy kell értelmezni, hogy a szolgálatbalépés napjául az a nap tekintendő, amelyet részére hatályos belépési napul megállapítanak. 5. §. A személyzet nyilvántartása, szolgálati és minősítési táblázatok, rangsorok. 1. Az alkalmazottak személyi és szolgálati viszonyára vonatkozó adatok nyilvántartására a törzskönyvek, törzslapok és szolgálati táblázatok szolgálnak. 2. A személyi adatokat az alkalmazott maga szolgáltatja és az evégből kitöltendő nyomtatványt az illetékes fölebbvaló útmutatása mellett és felügyelete alatt sajátkezűleg tölti ki és írja alá. 3. A személyi adatokat az alkalmazottnak kívánatra barmikor hiteles okmányokkal kell igazolnia. • 4. A szolgálati főnök, az »A« fizetési táblázatba tartozó alkalmazottaknai pedig az elnöki osztály vezetője köteles az illető alkalmazottat a hamis állítások következményeire (44. §. 1. pont) még a nyomtatvány kitöltése előtt nyomatékosan figyelmeztetni a bejegyzett adatokat a vonatkozó iratokkal lelkiismeretesen összehasonlítani, a nyomtatványt az e célra kijelölt helyen sajátkezűleg aláírni, keltezéssel ellátni és az illetékes felsőbbséghez haladék nélkül beterjeszteni. 5 Az ekként bejegyzett vagy bemondott adatok valódiságáért elsősorban maga az alkalmazott és másodsorban a személyi adatokat tartalmazó iratot aláíró szolgálati főnök, illetőleg az elnöki osztály vezetője fegyelmileg felelős. A felelősség mérvéről a fegyelmi rész intézkedik. , • ; 6 A személyi adatokban az alkalmazás folyamán felmerülő változásokat és új adatokat az alkalmazott az illetékes szolgálati főnökségnél haladéktalanul bejelenteni és igazolni köteles. 6. §. A szabályzat módosítása. 1 E szabályzat határozmányai csak az azok alapján megszerzett jogok sérelme nélkül a m. kir. belügyminiszter, valamint a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter egyetértő jóváhagyásával módosíthatók.
