Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939

11.1 1939. november 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 664 - 665 - 666 - 669 - 670 - 671 - 672 - 673 - 674 - 675 - 676

462 1939 november 29-iki közgyűlés. 676. szám. rendelet alapján a tisztviselői öröklakások létesítésének megszervezésével, valamint a társasháztulajdoni jogviszony rendezésében való segítő közreműködéssel a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapját (a továbbiakban Segítőalap) megbízza. 2. Felhatalmazza a közgyűlés a Segítőalapot, hogy a XI. kerület, Szent Imre herceg-útja, Tass vezér-utca, Diószegi-út és Vincellér-utca által határolt 7603 négyzetöl területet, illetve a Segítőalap útján előterjesztett és a székesfőváros által 49 XXVI1/1—a t. t. szám alatt elfogadott felosztási terv szerint a közterület részére szolgáló 166475+31'25 négyzetöl, összesen tehát 1696 négyzetöl területrész levonása után megmaradó 5907 négyzetöl területet az építtető csoportok részére az alábbi feltételek mellett eladhassa : a) Figyelemmel arra, hogy a tisztviselői öröklakásos házak építésével lehetővé válik ennek a nagy területnek egy tömegben való értékesítése, továbbá arra, hogy e közjóléti szempontból igen jelentős tevékenység, valamint a környék fejlődésének előmozdítása mellett nagyarányú munkaalkalom nyilik, a telektömb négyzetölenkénti vételárát 100 aranypengőben állapítja meg. b) Az így megállapított vételárnak a felosztás folytán keletkező egyes telekre eső részét az épület felépítésétől, illetve a helyhatósági engedély megadásától számított 20 félévi egyenlő részletben, kamatmentesen kell megfizetni. A vételárnak az egyes telekre eső részét az illető telken jelzálogjogilag kell biztosítani. Kijelenti a közgyűlés, hogy az építési kölcsön erejéig bekebelezendő jelzálogjog tekintetében telekkönyvi rangelsőbbséget fog adni. c) A már megállapított szabályozás alapján alakuló telkekre a Segítőalap által annak idején előterjesztésre kerülő és a polgármester által elfogadott építési terveknek megfelelő épületet kell építeni. Az ingatlant pedig a felépítésétől számított hat hónapon belül az 1924: XII. t.-c. alapján társasháztulajdonná kell alakítani. d) A vevők elsősorban székesfővárosi tisztviselők, másodsorban állami, vagy vármegyei tisztviselők lehetnek. A felsoroltak igényeinek kielégítése után még fennmaradó társasháztulajdoni illetőségek egyéb szellemi foglalkozású egyének által is igénybevehetők. Az utóbbiak azonban kötelesek az öröklakáshoz tartozó telekrész négyzetölenkint 100 pengő összegben megállapított ára és a vétel idejében fennálló tényleges forgalmi értéke közti különbözetet — a tulajdonjog bekebelezése előtt — a székesfővárosnak megfizetni. Az öröklakást a tulajdonos csak saját lakásul használhatja, vagyis a lakást másnak bérbe nem adhatja. Abban az esetben pedig, ha az öröklakást nem a tulajdonos székesfővárosi, állami vagy vármegyei tisztviselő használná, vagy nem egyenes ágú örököse örökölné, továbbá, ha az öröklakást a tulajdonos eladná, akkor a vétel időpontjában megállapított telekár és a fentebb részletezett használati, vagy tulajdoni változások időpontjában fennálló forgalmi ár különbözetét, a székesfővárosnak ugyancsak meg kell fizetnie. Az egyes öröklakások átruházásához a Segítőalap intézőbizottságának előzetes hozzájárulása szükséges. A területek egyébként a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által jóváhagyott 49. XXVI1/1—a 1.1. számú térrajzon megállapított módnak megfelelően építhetők be. A vevőknek e rendelkezés szerint történő kiválasztását a közgyűlés a Segítőalapra bízza, mégis azzal a kikötéssel, hogy a többgyermekes családokat előnyben kell részesíteni. e) A telkek felosztásával és telekkönyvi keresztülvitelével, az építtetők és az építkezés megszervezésével, a társasháztulajdon alakításával, valamint az építkezéshez szükséges munkálatok vállalatbaadásával, az építkezés lebonyolításával, ellenőrzésével, úgyszintén a leszámolással és a költségek felosztásával a Segítőalap által bemutatott és a polgármester által jóváhagyott előzetes költségelőirányzat alapulvétele mellett a Segítőalapot kell megbízni. 3. A közgyűlés az épületeknek megépítéséhez — az előzetes számvetések szerint — szükséges 7,888.394 pengő 40 fillér kölcsönösszegnek fedezetéül kijelöli : a) Az 1928: XL. t.-c. alapján alkotott 116/1934. kgy. számú határozat intézkedései szerint a községi háztartás öregségi és rokkantsági járulék fizetési kötelezettségeinek fedezésére létesített »Öregségi és rokkantsági járulék tartalék tömeg« vagyonának 1939. január 1-től 1943. december 3l-ig befolyó évi tiszta kamatjövedelmét. Ez a kamatjövedelem jelenleg mintegy 204.000 pengő. b) Felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy ugyanerre a célra Budapest székesfőváros központi pénztárától, mint gyámpénztártól 1,500.000 aranypengő kölcsönt vehessen fel.