Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939

9. 1939. szeptember 27. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 516

350 1939. szeptember 27-iki közgyűlés. 515—516. szám. A közgyűlés, a polgármesternek a pénzügyi és a közélelmezési szakbizottságok egybehangzó javaslatával tett előterjesztésére, az elmúlt év folyamán közforgalmi érdekből történt vágányépítés folytán ideiglenesen a Margit-kőrúton a Budapesti (Budai) Tornaegylet sportpálya mellett elhúzódó gyalogjárdán elhelyezett Széna-téri élelmiszerpiacnak végleges helyen való újraépítését elhatározza. Kimondja a közgyűlés, hogy az új élelmiszerpiac a Budapesti (Budai) Torna­egylet sportpálya területéből a Margit-körút mentén, a volt piac területén keresztül­haladó új összekötő vágánytól kezdődően, északnyugati irányban 160 m hosszúságban és átlag 20 m szélességben, összesen 3772 m 2 területnagyságban terjedő területrészen építendő fel. Az építkezés úgy hajtandó végre, hogy a piac a Margit-körúti főútvonallal, illetve a környéki városképpel összhangban legyen. A piac területén létesítendő árusítófülkék a piacnak hátsó részén egysorban, a belső részen legnagyobbrészt 4 fülkés, úgynevezett szigetrendszerben, betonalapon, gyalult, olajfestékkel beeresztett faanyagból, tetszetős kivitelben. Eternit fedéllel és záróredőnyökkel ellátva építendők fel. Az árusítófülkék között a piac hosszában építendő 8 méter széles útnak közepén helyezendők el az őstermelők és a vidéki hetivásáros kereskedők. A vásárfelügyelőség és baromfihúsvizsgáló állomás részére külön helyiség, továbbá a piac részére föld alá süllyesztett illemhely építendő. A piac északnyugati végén a bekerített piac területétől úttesttel külön választva 352 m a nagyságú területrész hagyandó kocsiról történő árusítás céljára. A piacot a Margit-körút felöli oldalán kerítéssel kell elzárni, belső oldalán 1 méter széles fásított és cserjékkel beültetett gyepsávval. A közgyűlés a piac áthelyezési, illetve építkezési költségeire 370.000, azaz Háromszázhetvenezer pengőt póthitelképpen engedélyez. A felmerülő költségösszeget a folyó évi költségvetés VIII. fejezet (Közélelmezés), IV. címe (Vásárcsarnokok) alatt a rendkívüli kiadásoknál nyitandó új önálló rovaton kell elszámolni. A hivatkozott kiadások fedezetéül a folyó évi költségvetés VI. fejezete (Pénz­ügy), I. címe (Községi közszolgáltatások) bevételi 2. rovatának 2. alrovatán (Alkal­mazottak kereseti adója) várható bevételi többletből 310.000 pengőt, ugyanezen cím bevételi 4. rovatán (Szemétfuvarozási illeték) várható bevételi többletből pedig 60.000 pengőt jelöl ki a közgyűlés. Ezt a határozatot a közgyűlés az 1930. évi XVIII. törvénycikk 93. §-a értel­mében kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz fel­terjeszti. !516. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 195.714/1938— X. számú elő­terjesztését a Budapest székesfőváros közkórházai szervezeti és működési szabályzata ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a közegészségügyi szakbizottság által is pártolt előterjesztésére a székesfőváros közkórházainak szervezeti és működési szabályzatát az alábbi szövegben állapítja meg: Budapest székesfőváros közkórházainak szervezeti és működési szabályzata. I. FEJEZET. A székesfőváros közkórházai általában. !•§• A kórházak felsorolása. (1) Budapest székesfőváros a következő kórházakat tartja fenn : I. Szent Rókus-közkórház és fiókjai: a) Szent Rókus központi közkórház, d) Madarász-utcai csecsemő- és gyermek­ig Kún-utcai fiókkórház, kórház, c) Alföldi-utcai szülő- és nőbetegosztály, e) Gyöngyösi-úti szülőosztály.

Next

/
Thumbnails
Contents