Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939
7. 1939. május 31. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 345 - 346 - 347
250 1939 május 31-iki közgyűlés, 347. szám. 3. A közgyűlés a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének a 2. pontban említett kötelezvényekből 8 millió aranypengő névértékű kötelezvény értékesítésére vonatkozó következő ajánlatát elfogadja. »592/1939. Méltóságos Polgármester Űr! A Budapest Székesfőváros képviselői részéről ismételt tárgyalásokon kifejezett kívánság folytán az alulírott Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, az Angol Magyar Bank Rt., Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Rt., Hazai Bank Rt., Magyar Általános Hitelbank, Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Magyar Olasz Bank Rt., Magyar Országos Központi Takarékpénztár, Österreichische Creditanstalt-Wienerbankverein magyarországi fióktelepe, Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank nevében és megbízásából a következő ajánlatot terjeszti Méltóságod elé. 1. A fent felsorolt pénzintézetek hajlandók Budapest Székesfőváros által kibocsátandó 8,000.000 pengő, azaz Nyolcmillió pengő névértékű, aranypengőre szóló kötvényt átvenni és pedig közülük mindegyik- a mellékelt jegyzékben felsorolt névérték erejéig. A kölcsön csak a közgyűlés által megállapított és a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott célokra használható fel. 2. A kötvények félévenkint utólagosan esedékes évi 5%%-os kamatozású szelvényekkel lesznek ellátva. Az első szelvény esedékessége 1939. november 1. Kibocsátási árfolyamuk 92%. A kölcsön törlesztése a mellékelt törlesztési terv szerint 15 év alatt, sorsolás útján, névértékben történik. A félévi törlesztési hányad az évi 5%% utólagos kamatot beleértve, a névérték után számított 4-9385% (évi 9-877%). A sorsolás minden év április és október hó 1. és 15. között eszközöltetik, elsőízben 1939. októberében. A kisorsolt kötvények a sorsolást követő május, illetve november hó 1. napján válnak beváltásra esedékessé. A kötvények és kamatszelvényeik a Budapest Székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930: XVIII. t.-c. 74. §. (3) bekezdése értelmében illetékmentesek. 3. Sorsolás helyett a Székesfővárosnak joga lesz a törlesztési terv szerinti névértéket visszavásárolni, ami iránt a Székesfőváros polgármestere az illető sorsolási időpontot legkésőbb három hónappal megelőzőleg a Takarékpénztárak és a Bankok Egyesületéhez intézett irattal fog nyilatkozni. A pénzintézetek mindegyike kötelezi magát, hogy a visszavásárlás céljára szükséges címleteket az általa átvett kötvények arányában — amennyiben ily címletek az egyes visszavásárlások időpontjában tárcájában vannak — a Székesfővárosnak vételre felajánlja. A Székesfőváros ez esetben a címleteket a mellékelt táblázat szerinti árfolyamon fogjaátvenni. Amennyiben a kötvények a tőzsdén jegyeztetnének, úgy a visszavásárlási árfolyam nem lehet alacsonyabb, mint a kötvényeknek az a tőzsdei árfolyama, amely a Székesfővárosnak a visszavásárlásra vonatkozólag teendő kijelentésére megállapított végső határidőt megelőző 15 napnak átlagos pénzárfolyama alapján nyer megállapítást. 4. Beváltási helyek mindazok a pénzintézetek, amelyek a kölcsönben részesednek és amelyek részére a kölcsön kamat és törlesztési szolgálatára szükséges összegeket az esedékesség előtt legkésőbb 5 nappal Budapest székesfőváros rendelkezésére fogja bocsátani. A beváltási helyeket a kamatszelvények, valamint a kisorsolt címletek beváltásáért 1 / B % jutalék fogja megilletni. 5. A kötvényeken feltüntetendő lesz, hogy azok az 1930: XVIII. t.-c. 74. §. (3) bekezdésének értelmében óvadékképesek és arra alkalmasak, hogy azokba a községek, testületek, alapítványok, nyilvános felügyelet alatt álló intézetek, továbbá gyámoltak és gondnokoltak (1885 : VI. t.-c. 13. §.) pénzei, úgyszintén a hitbizományi és letéti pénzek gyümölcsözőleg elhelyeztessenek és végül, hogy szolgálati és üzleti biztosítékokra fordíttassák akkor, amikor a biztosítékokat az azok tekintetében fennálló szabályok szerint nem készpénzben kell letenni. 6. A kölcsönből eredő összegek mindaddig, amíg azokra a Székesfővárosnak tényleg szüksége nincs, a kölcsönben résztvevő pénzintézeteknél fognak maradni és azoktól a szükséghez képest aránylagosan fognak lehívásra kerülni. A kölcsönben részes pénzintézetek az ily módon a Budapest Székesfőváros folyószámláján mutatkozó összegek után olyan kamatot fognak téríteni, mint más betevőiknek.
