Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939

6. 1939. április 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 267

202 1939 április 26-iki közgyűlés. 267. szám. _ »1. A közgyűlés elhatározza, hogy a Központi Városháza területén levő épületeket — a Központi Városháza műemléket képező részei: a Városház-utcai épületszárny és az ezzel összefüggő keresztszárny (ú. n. templomrész) kivételével — lebontatja és a Központi Városháza területén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által megállapított beépítési mód szem előtt tartásával a) a székesfőváros központi hatóságai és hivatalai elhelyezésére új városházépületet, valamint ezzel összefüggően b) Budapest Székesfőváros Elektromosművei, Budapest Székesfőváros Gázművei és Budapest Székesfőváros Vízművei (a következőkben együttesen : üzemek) számára üzemi székházakat, végül pedig a Központi Városháza területén kívül, később kijelölendő helyen a Központi Anyagszertár elhelyezésére szolgáló épületet építtet. A felsorolt építkezések építési költségeit a közgyűlés 22,280.000 pengőben állapítja meg. Ebből az összegből a) 13,225.000 pengő a közigazgatási hatóságok, hivatalok és intézmények elhelyezésére hivatott építkezésre, ti) 9,055.000 pengő pedig az üzemek székházainak építésére szolgál. A most említett részösszegek felhasználását illetően a közgyűlés úgy rendelkezik, hogy az a) alatt feltüntetett 13,225.000 pengőből 12,545.000 pengőt a közigazgatási hatóságok és hivatalok (valamint a házinyomda) elhelyezésére szolgáló városházi épületrészek, 680.000 pengő pedig a Központi Anyagszertár számára emelendő épület építésére, a fi) alatt feltüntetett 9,055.000 pengőből 3,080.000 pengő Budapest Székesfőváros Elektromosművei, 3,040.000 pengő Budapest Székesfőváros Gázművei, 2,830.000 pengő Budapest Székesfőváros Vízművei székházának építésére, 105.000 pengő pedig a felsorolt, érdekelt üzemek között arányosan felosztva az üzemi székházak építésének előzetes költségeire fordíttassák. 2. Az 1. pontban említett 22.280.000 pengő építési költség fedezetéül a közgyűlés a) a 3. pont szerint felveendő kölcsön 21,340.000 pengő készpénzellenértékét, b) az üzemek 655.000 pengőt kitevő készpénztérítését és c) a Központi Városháza épületének lebontásából származó anyagok értékesítéséből adódó bevételnek 285.000 pengőt kitevő részét jelöli ki. Kötelezi egyúttal a közgyűlés az üzemeket, hogy az 1. pontban említett költségekre az 1940. és 1941. évi költségvetéseik terhére együttesen 655.000 pengőt a községi háztartásnak szolgáltassanak be. Hozzájárul egyúttal a közgyűlés ahhoz, hogy a Központi Városháza bontási anyagának értékesítéséből várható bevételből 285.000 pengő az építési költségekhez csatoltassék. 3. Elhatározza a közgyűlés, hogy 22 millió pengő névértékű, 5%-kal kamatozó törlesztéses kölcsönt vesz fel. A kölcsönre vonatkozólag a közgyűlés a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaság alábbi ajánlatát azzal a feltétellel fogadja el, hogy a Községi Takarékpénztár a kölcsön ellenértékét 1939. június 30.-án folyósítja: Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaság. Méltóságos Polgármester Úri Hivatkozással előzetesen folytatott szóbeli tárgyalásainkra, bátrak vagyunk az alábbi ajánlatot tenni : A Takarékpénztár 22,000.000 aranypengő névértékű, évi 5%-kal kamatozó, 15 év alatt törlesztendő, községi kötvényt bocsát ki, amelyeknek 97%-os leszámolási árfolyamon számított ellenértékét, azaz 21,340.000 arany pengőt az alábbi feltételekkel készpénzben bocsátja Budapest Székesfőváros Közönségének rendelkezésére: