Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939
5. 1939. március 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 211
168 1939. március 29-iki közgyűlés^ 211. szám . 13. §. Ha a tanár az előadások megtartásában akadályozva van, ezt az igazgatónak idejekorán bejelenti. Hosszabb idejű akadályoztatás esetén a tanárok helyettesítéséről az igazgató előterjesztésére a székesfőváros polgármestere gondoskodik. Tanári értekezlet. 14. §. A didaktikai természetű ügyek intézésére és irányuknak megállapítására, nemkülönben a tanítási anyag terjedelmének megszabására a tanári kar hivatott, amely minden iskolaévben legalább hat értekezletet tart. 15. §. A tanári értekezleteken az igazgató elnököl s azokon minden tanár tartozik megjelenni. Az értekezletet az igazgató hívja egybe, fontos vagy sürgős esetekben az értekezlet egybehívását bármelyik tanár indítványozhatja. 16. §. A tanári értekezlet állapítja meg, azokat a határokat, amelyek az érintkező tantárgyakat egymástól elválasztják. 17. §. A tanári értekezlet mond véleményt az ösztöndíjak és a tandíjmentesség elnyerésére vonatkozó kérelmekről, a tanulmányi utazások irányáról, módozatairól és arról, hogy mely tanárok bízassanak meg a vezetéssel, illetve mely hallgatók vehessenek részt ezekben az utazásokban. A tanári értekezlet határoz a hallgatók félévének beszámítása és kollokviumra vagy záróvizsgálatra bocsátása tárgyában. 18. §. A tanári értekezlet határozatait általános szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 19. §. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a székesfőváros polgármesterének és a tankerületi kir. főigazgatónak kell bemutatni s a tárgyalt ügyekre vonatkozó igazgatói felterjesztések alapjául szolgál. A szaktanfolyam hallgatói. 20. §. A hallgatók rendesek és rendkívüliek. Rendes hallgatók azok, akik a felvétel alkalmával az összes kötelező tantárgyak hallgatására és a kollokviumokban való részvételre kötelezik magukat. Rendkívüli hallgatók azok, akik ismereteik kibővítése céljából egyes tantárgyakat kívánnak hallgatni. A rendkívüli hallgatók száma tárgyankint nem lehet több a rendes hallgatók számának egyötödénél. 21. §. Rendes hallgatók oly férfiak és nők lehetnek, akik hazai középiskolában sikerrel tettek'érettségi vizsgálatot, vagy ezzel egyenlő értékű mezőgazdasági vagy ipariskolai végbizonyítványt szereztek, vagy katonai tisztképző intézetet sikerrel elvégezték, vagy tanítói oklevelet tudnak felmutatni. Oly hallgatók felvétele ügyében, akik. hasonló értékű külföldi iskolát végeztek, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter határoz. 22. §. Rendkívüli hallgató mindenki lehet, akiről föltehető, hogy a tőle választott tárgyak megértéséhez kellő előképzettsége van és legalább 18 éves. 23. §. Azok a rendkívüli hallgatók, akik az összes kötelező előadásokat hallgatták és a rendes hallgatói minőséghez megkívánt bizonyítványt csak időközben szerzik meg, tanulmányi idejük beszámításáért, illetve rendes hallgatói minőségben való felvételükért a tanfolyam igazgatójához folyamodnak. Ez a rendelkezés vonatkozik a javító érettségi vizsgálatra utasítottakra is, akik a vizsgálat sikeres letételéig, mint rendkívüli hallgatók látogathatják a tanfolyamot és mindaddig, míg az érettségi bizonyítványt meg nem szerzik, vizsgálatot nem tehetnek és bizonyítványt sem kaphatnak. A hallgatók felvétele. 24. §. A szaktanfolyamra rendes hallgatónak felvehető az, aki a 21. §. követelményeinek megfelel s ezt szabályszerűen kiállított bizonyítvánnyal igazolni tudja. A felvételnél felmutatandó : a) a közvetlenül a középiskola elvégzése után jelentkező hallgatók részéről:
