Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1939

5. 1939. március 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Melléklet a 196/1939. kgy. számú szabályrendelethez

1939. március 29-iki közgyűlés. 196. szám. 137 »(3) Azokban a községekben, amelyekben több községi orvos van, a törvényhatóság első tisztviselője a főszolgabírónak a rri. kir. tiszti orvos meghallgatásával tett előterjesztésére ügyvezető orvost jelö! ki.« 3. §. (1) A községi orvosok (körorvosok) és megyei városokban a városi orvosok részére négyheti rendes szabadságidő engedélyezhető; törvényhatósági jogú városokban a városi orvosok rendes szabadságidejére továbbra is az illető város által megállapított rendelkezések irányadók. (2) A rendes szabadságidőt a törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg megyei városban a polgármester engedélyezi s ugyanő intézkedik a szolgálatnak a szabadság tartama alatt történő ellátása iránt. A szabadság engedélyezésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a hatósági orvosi szolgálat ellátása fennakadást ne szenvedjen. A szabadság engedélyezése előtt megyei városban a m. kir. tiszti orvost, más helyen a m. kir. tiszti főorvost, továbbá községi orvosnál (körorvosnál) a főszolgabírót is meg kell hallgatni. (3) Betegség vagy egyéb fontos okból rendkívüli szabadságot a városi és községi orvosok (körorvosok) részére a m. kir. tiszti főorvos javaslatára a törvényhatóság első tisztviselője engedélyez. Községi orvosnál (körorvosnál) a szabadság engedélyezése előtt a főszolgabírót is meg kell hallgatni. Törvényhatósági jogú városban a polgármester az engedélyezett rendkívüli szabadságot a törvényhatósági bizottságnak bejelenteni tartozik. Hat hónapot meghaladó időre szabadságot — az 1934: I. t.-c. 2. §-a (2) bekezdése a) pontjában foglalt rendelkezések szem előtt .tartásával — a belügyminiszter engedélyezhet. A rendkívüli szabadság engedélyezése, nemkülönben az állás megüresedése folytán netán szükséges helyettesítés iránt a törvényhatóság első tisztviselője intézkedik. (4) Az engedélyezett szabadságokról és a helyettesítésekről a m. kir. tiszti főorvos, illetőleg a (2) bekezdésben megjelölt szabadságokról megyei városban a m. kir. tiszti orvos nyilvántartást vezet. (5) Megyei városban a városi orvosnak helyettesítésével községi orvos (körorvos) is megbízható. (6) A községi orvosnak (körorvosnak) helyettesítésével elsősorban valamely más községi vagy körorvost kell megbízni; a helyettesítéssel indokolt esetben olyan magánorvos is megbízható, aki a helyettesítés ideje alatt a községben (körben) lakik. A körorvos helyettesítésével indokolt esetben — az egészségügyi kör községeinek célszerű felosztásával — egynél több orvos is megbízható. Az olyan községben, ahol több községi orvos van, valamelyikük távolléte esetében egymás feladatkörét — külön helyettesítési megbízás nélkül — kölcsönösen kötelesek ellátni. (7) A községi orvos (körorvos) köteles a helyettesítési megbízást elfogadni. A helyettesítés tartamára a fuvardíjátalány aránylagos része a helyettest illeti meg, az átalány alá nem eső egyéb kiszállás esetén pedig a szabályszerű fuvardíjat jogosult felszámítani. A helyettesnek ezenfelül más külön díjazás nem jár. (8) Ha magánorvos a helyettesítésre díjazás nélkül nem vállalkozik, tiszteletdíját a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A helyettesítés költségei a községet (községeket) terhelik. (9) Arra az esetre, ha véglegesen megüresedett községi orvosi (körorvosi) állás három ízben kiírt pályázat után sem lenne betölthető, a helyettesítés iránt a belügyminiszter intézkedik. (10) A 900/1936. B. M. számú rendelet 18. §-a hatályát veszti. 4. §. A 900/1936. B. M. számú rendelet 19. §-ának (4) bekezdése akként módosul, hogy sem távolsági díj, sem fuvardíj nem számítható fel olyan alkalommal, amikor a körorvos az időszaki látogatások, az általános közegészségügyi szolgálat, a szegénybetegek látogatása, vagy a kötelező védőoltások végzése céljából száll ki valamely községbe.