Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

2. 1938. február 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 73 - Szabályrendelet a székesfővárosi fogyasztási adókról

1938. február 16-iki közgyűlés. 73. szám. 67 ha a szállítmány 10 tonnás kocsiban érkezett, akkor az év december, január és február havában 45 q, március, október és november havában 30 q, április, május, június július, augusztus és szeptember havában 20 q, ha a szállítmány 15 tonnás kocsiban érkezett, akkor az év december, január és február havában 67-5 q, március, október és november havában 45 q, április,, május, június, július, augusztus és szeptember havában 30 q, ha pedig a szállítmány 20 tonnás kocsiban érkezett, akkor az év december, január és február havában 90 q, március, október és november havában 60 q, április, május, június, július, augusztus és szeptember havában 40 q után keli az adót a beszállítás helye szerint illetékes kirendeltségnél megfizetni; b) a víztartályban tengelyen szállított élöhal adóköteles nettósúlyát akként kell megállapítani, hogy a víztartály befogadóképességének (űrtartalmának) 45%-a után kell a fogyasztási adót a beszállítás helye szerint illetékes kirendeltségnél kivetni és beszedni, ha a szállítás december, január és február hónapokban, 30%-a után, ha a szállítás március, október, november hónapokban és végül 20%-a után pedig abban az esetben, ha a szállítás április, május, június, július, augusztus és szeptember hónapokban történik ; c) a Duna székesfővárosi szakaszán kifogott halak adóztatását az illető halászmester részére kijelölt állandó bárkahely szerint illetékes ker. adószámviteli osztály, a Dunán bárkában, idegen helyről a székesfőváros területére beszállított halakét pedig a kikötés helye szerint illetékes kirendeltség, mindkét esetben azonban a halak tényleges súlyának alapulvételével végzi; d) a székesfőváros területére nem vízben szállított halak adóztatása a behozatal helye szerint illetékes kirendeltségnél a halak tényleges súlyának alapulvételével történik. 18. §. A székesfővárosban előállított borpárlat adózása. (1) A székesfőváros területén üzemben tartott szeszfőzdék (borpárlatgyárak) helyiségeiben bort csak borpárlatgyártás céljából szabad behozni. A) A leltételes adómentességgel beraktározott bor leihasználása borpárlatgyártásra. (2) A borpárlatgyártás céljából a 10. § (4) bekezdés b) pontja alapján feltételes adómentességgel beraktározott borból borpárlatgyártásra tényleg elhasznált bormennyiség után borfogyasztási adót fizetni nem kell, hanem az abból gyártott borpárlatot kell mint égetett szeszt megadózni. A feltételes adómentességgel beraktározott bor azon mennyiségének adózása, amely borpárlatgyártásra nem lett felhasználva, a feltételes adómentességnek a 10. §-ban foglalt általános szabályai szerint történik. (3) A bornak a 10. § (4) bekezdés b) pontja alapján feltételes adómentességgel bíró pincébe való szállítására használt hordókból történő átfejtése, valamint a raktári hordókban (tartályokban) a bor kezelése és a raktári hordókból (tartályokból) a főzőkészülékre való felöntése csak az e célra kirendelt hivatalos közeg jelenlétében történhetik. (4) A számadásszerű és a tényleges borkészletnek a 10. § (10) bekezdése szerinti összehasonlítása alkalmával előtalált hiánya keretében természetes, illetőleg raktári apadás címén elszámolható mennyiség tekintetében a 16. § (19) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a borfőzdék borkészleteire is alkalmazni kell. B) Adózott bor leihasználása borpárlatgyártásra. (5) A borpárlatgyártásra felhasznált adózott bor után a borfogyasztási adó még a belőle gyártott borpárlatnak idegen határba történő szállítása esetén sem adható vissza, sem pedig a gyártott borpárlat adójába nem számítható be.