Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

2. 1938. február 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 71 - Szabályrendelet a községi idegenforgalmi járulékról

1938. február 16-iki közgyűlés. 71. szám. 47 4- §• A járulék lerovása és behajtása. A bérbeadó köteles az idegenforgalmi járulékot havonkint utólag, mindig a következő hónap 8. napjáig a székesfőváros központi pénztárába befizetni. Az idegenforgalmi járulékot közadók módjára kell behajtani és a hátralék után az esedékesség napjától a közadóhátralékokra megállapított késedelmi kamatot kell fizetni. A szállodai és a penzióüzletnek szerződés útján való átruházása esetében az átvevő új tulajdonos felelős az átruházott üzletből eredő idegenforgalmi járulékért, kivéve, ha az üzletátadás csőd folyamán történt. A polgármester jogosult az idegenforgalmi járulékot a járulék kivetése alapjául szolgáló szobabérekböl származó előző évi (félévi) bruttó bevétel alapján havi átalányban megállapítani és azt évenkint (félévenkint) kivetni. Az idegenforgalmi járuléknak ilymódon való megállapítása és kivetése annak havonkinti esedékességét nem érinti. 5. §. Ellenőrzés. Az idegenforgalmi járulék fizetésére kötelezettek tartoznak a járulék ellenőrzése céljából, a székesfőváros polgármestere által a szükséghez képest előírt nyilvántartást vezetni. Aszékesfővárosnakafogahnazási vagy a számvevőségi tisztviselőksorából kiküldött ellenőrző közegei jogosultak ezt a nyilvántartást, valamint a bérbeadónak a bérletre vonatkozó más üzleti könyveit, számadásait, feljegyzéseit és levelezéseit stb. megtekinteni és megvizsgálni, a bérbeadó viszont köteles a kiküldött hatósági közegeknek a kért felvilágosításokat megadni. 6. §. Büntető rendelkezések. Aki a székesfőváros polgármestere által előírt nyilvántartást nem vezeti, vagy az ellenőrzésre, illetve a járulék beszedésére kirendelt közeget hivatalos munkájában meggátolja, vagy a székesfőváros polgármesterének ezen szabályrendelet végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezéseit meg nem tartja, vagy bármi módon kijátsza és cselekményét vagy mulasztását elfogadhatóan ki nem menti, az — amennyiben cselekménye vagy mulasztása súlyosabb minősítés alá nem esik — 200 pengőig terjedhető, elzárásbüntetésre át nem változtatható pénzbírsággal büntetendő; amennyiben pedig cselekménye vagy mulasztása a székesfővárost járulékbevételében megrövidíti, a megrövidített járulék tízszereséig terjedő összegének, mint további pénzbírságnak megfizetésére kötelezhető. Ha a megrövidített összeg pontosan meg nem határozható, akkor a vállalat összes szobáinak előző egyhavi bérösszege után esedékes járulékot kell a járulék és a pénzbírság kiszabásánál alapul venni. Ilyen esetben engedmények betudásának helye nincsen. A befolyt bírságpénzek a székesfőváros szegényügyi kiadásai javára fordítandók. A kirótt pénzbírságot közadók módjára kell behajtani. 7- §• Jogorvoslatok. A járulék kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. Ennek határozata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A pénzbírság ügyében elsőfokon a polgármester, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. A másodfokú véghatározat.ellen az 1929. évi