Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

2. 1938. február 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 70 - Szabályrendelet a községi tűzoltási járulékról

1938. február 16-iki közgyűlés. 70. szám. b) A biztosított tartozik 10%-os tűzoltási járulékot fizetni, ha a székesfőváros területén levő ingatlanát vagy ingóságait a székesfőváros területén székhellyel vagy állandó képviselettel nem bíró hazai biztosítóvállalatnál tűzkár ellen biztosítja. c) A b) pont alatt jelzett tűzoltási járulék ötszörösét tartozik a biztosított fizetni, ha a székesfőváros területén levő ingatlanát vagy ingóságait a székesfőváros területén székhellyel vagy állandó képviselettel nem bíró külföldi biztosítóvállalatnál biztosítja tűzkár ellen. Az a) pont alatt említett biztosítóvállalatok a tűzkárbiztosítások után fizetendő községi tűzoltási járulékot a biztosítottakra áthárítják s ezt az adót a biztosítási díjon felül jogosultak a biztosított féltől követelni. 2. §. Adómentesség. Nem kell fizetni a tűzoltási járulékot: a) az állam, állami üzem vagy intézmény stb. tulajdonában, használatában levő ingatlanok és ingókra nézve kötött tűzkárbiztosítások után ; b) a székesfőváros, vagy székesfővárosi üzem vagy intézmény stb. tulajdonában, használatában levő ingatlanok és ingókra nézve kötött tűzkárbiztosítások után ; c) a külképviseleti hatóságok ingatlanainak és ingóinak tűzkárbiztosítása után a 171.000/1924—B. M. számú körrendelet 3. §-ában foglalt feltételek fennforgása esetében ; d) a bevett vagy elismert egyházaknak, felekezeteknek tisztán az istentisztelet céljaira szolgáló ingatlanaira vagy helyiségeire, továbbá tisztán hivatali céljaira szolgáló ingatlanaira, helyiségeire vagy ingóságaira nézve kötött tűzkárbiztosítások után ; e) a tisztán tudományos szegénysegélyezési és kulturális célokat szolgáló ingatlanokra és ingóságokra nézve kötött tűzkárbiztosítások után. Annak részletesebb feltételeit, hogy a d) pont és ej pont alapján mely tűzkárbiztosítások adómentesek, a székesfőváros polgármestere állapítja meg. 3. §. A járulék kivetési alapja. A községi tűzoltási járulék kivetési alapjául a székesfőváros területén levő ingatlanok és ingók után beszedett tűzkárbiztosítási tiszta díjbevétel szolgál. Tiszta díjbevétel alatt a befolyt egész díjösszeget kell érteni és abból csak az állami biztosítási illeték és felügyeleti díj, az igazolt törlések és visszatérítések vonhatók le. Egyebet a díjbevételekből nem szabad levonni, így a költségeket és a viszontbiztosítási díjat sem. Az 1. §. b) és c) pontjában körülírt esetben a tűzoltási járulék kivetési alapjául a szerződésileg kikötött tűzkárbiztosítási díj szolgál. 4. §. A járulékkivetési alap bejelentése. A biztosító vállalatok kötelesek a tűzoltási járulék kivetéséhez szükséges adatokat, nevezetesen a budapesti ingatlanok és ingók után beszedett tűzkárbiztosítási díjbevételekről szóló áttekinthető, pontos, teljes és hiteles kimutatásaikat negyedévenkint a negyedév utolsó napját követő 90. napon a hatósági felszólítás bevárása nélkül a székesfőváros polgármesteréhez beküldeni. Negyedévenkint mindig az előző naptári évnegyedben beszedett tűzkárbiztosítási díjbevételekről kell az előírt adatokat beszolgáltatni. A 1. §. b) és c) pontjában körülírt esetben köteles a biztosított a biztosítási ügyletet annak megkötésétől számított 8 nap alatt a polgármesternek bejelenteni.