Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

9. 1938. november 16. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 488

562 1938. november 16.-iki díszközg yűlés. 487—488. és ez a népi gondolat az az erő, amely áttör határokat, elméleteket, örök érvényűnek hitt kegyetlen békediktátumokat. A székesfőváros a mai díszközgyűléssel erre a gondolatra, erre a történelmi feladatra, a további munkára és kitartásra tesz fogadást, aminek erejét és valóságát már bebizonyította a trianoni két évtized alatt. A magyar sorsfordulat nem találta készületlenül Budapestet. Ez a város nagyarányú fejlődésével, virágzó életével bizonyítja, hogy húsz év szenvedése alatt is a magyar történelmi célok érdekében dolgozott. Annakidején, a nemzeti összeomlás után sokan voltak, akik azt mondották, hogy a megnyomorított kis országnak nincs szüksége ilyen nagy fővárosra, Nagy­Budapest gondolatát el kell ejteni és a csonkaország életére kell berendezkedni. De a székesfőváros nem fogadta el ezt a lemondó gondolatot, hanem továbbra is úgy dolgozott, mintha Szent István teljes birodalmának fővárosa lenne. Az idők igazolták ezt a hitet és rendületlen bizalmat, a törvényhatósági bizott­ság irányító munkája és az adminisztráció becsületes, dolgos készsége, szaktudása és hazafias lelkesedése meghozta az eredményt: íme, méltó fővárosa van a meg­nagyobbodott Magyarországnak. Mélyen tisztelt Közgyűlés! A nemzet történelmi napjaiban a székesfőváros a teljesített hivatás nyugodt önérzetével áll az ünneplők sorába, hittel és lelkese­déssel vállalja a jövő feladatait. Minden szellemi és anyagi erejével a magyar életet, a magyar népi gondolatot, a magyar jövőt akarja szolgálni. A főváros mindig meg­hozta a maga áldozatát a nemzet oltárán és a jövőben is az első akar lenni abban az erőfeszítésben, amellyel a történelmi dicsőség Magyarországát építjük. Erős a hitünk, hogy megvalósul a legnagyobb magyar jóslata: »Magyarország nem volt, hanem lesz.« Lesz, ha mi is olyan rendületlenül tesszük meg magyar kötelességünket, mint felvidéki testvéreink a húszévi rabság alatt. Isten áldja, óvja a mi Kormányzónkat és a magyar népet.« !488. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 265.046/1938— XIV. számú elő­terjesztését a Felvidék felszabadulásával kapcsolatos intézkedések ügyében. A közgyűlés a polgármester szóbeli előterjesztésére a felvidéki területeknek a magyar szent koronához való visszacsatolása és az országgal történt egyesítése alkalmával hazafias örömének kifejezéseképen egyhangú lelkesedéssel elhatározza, hogy 1. a tizenegy felszabadult város mindegyikéhez üdvözlő átiratot intéz; 2. a visszatérő Felvidéknek a húszéves rabság alatt felnőtt ifjúsága számára lehetővé kívánja tenni, hogy hazáját és annak fővárosát megismerje, ezért, valamint nemzeti érzésük és kitartó hűségük jutalmául a székesfőváros közönsége a felszabadult Felvidék iskoláinak diákjait Budapesten vendégül látja; 3. a székesfőváros iskoláinak tanulóival a visszatért Felvidéket iskolai kirán­dulások és tanulmányutak keretében megismertetni kívánja; 4. a karácsonyi ünnepek alkalmával a magyar történelem hősi korszakait tárgyaló irodalmi művekből több ezer példányt beszerez és azokat a Felvidék tanuló­ifjúsága között szétosztja; 5. a főváros gyermek- és tisztviselőnyaraltatási akcióját a visszatért Fel­vidékre is kiterjeszti; 6. a Ludovika Akadémián két felvidéki ifjú kiképzésére alapítványt tesz; 7. Rákóczi Ferenc kassai sírjára művészi bronzkoszorút helyez; 8 a két visszatért társtörvényhatóságnak, Kassának és Komáromnak a tör­ténelmi idők emlékéül egy-egy díszlobogót küld; 9. a visszatért városok nevei utcaelnevezéssel történő megörökítése céljából a Fővárosi Közmunkák Tanácsát meg kell keresni; 10. a magyar Felvidék felszabadulásának és Szent István emlékévében történt hazatérésének emlékére első szent királyunk képével díszített emlékérmet készíttet és ezt minden visszatérő városnak és községnek a székesfőváros közönségének szeretete és megbecsülése jeléül megküldi;

Next

/
Thumbnails
Contents