Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938
9. 1938. november 16. díszközgyűlés jegyzőkönyve - 483 - 484 - 485 - 486
>JlcJk 1938. november 16.-iki díszközgyűlés. 483—486. szám. 559 Szakái Antal dr. Szántay István Szentesi József Szentjóby-Staub Elemér Szepessy Albert Szőke Gyula dr. Tauffer Gábor dr. Tefnesváry László Terbócz Imre Toperczer Ákosné Tóth Gábor Rassay Károly dr. Reisz Mór Reisz Sándor .Révész Mihály dr. Ripka Ferenc dr. Sárkány Ferenc Schmidt Richárd Schoditsch Lajos vitéz Somogyi Béla dr. -Steinherz Simon Struczky Sándor törvényhatósági bizottsági tagok. (Az énekkar elénekli a Himnuszt.) !483. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök a díszközgyűlést délután 5 óra 5 perckor megnyitja és a megjelenteket szívélyesen üdvözli. !484. A közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Bednárz Róbert, Diószeghy János, dr. Ripka Ferenc és dr. Zsitvay Tibor bizottsági tagokat küldi ki. !485. Távolmaradásukat kimentették dr. Csilléry András, dr. Dési Géza és dr. Raffay Sándor bizottsági tagok. !486. Dr. Karafiáth Jenő főpolgármester-elnök a következő szavakat intézi a közgyűléshez: »Igen tisztelt Közgyűlés! Az elhagyottak gondját viselő Mindenható Úristen, aki kifürkészhetetlen akaratával nemcsak az egyént, hanem a gondtalan jólétben, határt nem ismerő népeket is figyelmezteti a mulandóság örök törvényére, megadta számunkra Szent István évében azt a csodával határos kegyet, hogy a keserves szolgaságban sínylődő felvidéki magyar véreink zömének felszabadulását — véráldozat nélkül — érhettük meg és igazságtalanul szenvedő testvéreink örömmámorának valamennyien történelmi tanúi lehettünk. Legutóbb — ez év október 12.-én tartott közgyűlésünk határozatából — Budapest székesfőváros törvényhatósága illő formában már kifejezésre juttatta soha el nem múló háláját azok iránt, akiknek a magyar nemzet és annak minden áldozatra kész büszke fővárosa sokat és mindent köszön. Ma, amikor már szinte álomnak tűnik, hogy a meggyötört ország fővárosába tizenkilenc esztendővel ezelőtt, ép eme novemberi napon vonult be hófehér paripáján a Fővezér, szerény célzatossággal e gyönyörű lélekemelő ünnepség évfordulójára kitűzött díszközgyűlésünkön, már a történelem krónikása állapíthatja meg, hogy egy félemberöltőnek sem kellett letűnnie és Magyarország Főméltóságú Kormányzója, (Nagy éljenzés és hosszantartó lelkes taps.) a Magyar Szent Koronához visszakerülő felvidéki területekre vezethette büszke seregét. Amikor Magyarország Főméltóságú Kormányzója országgyarapító munkájának eme első határkövéhez ert, szálljon minden gondolatunk Őhozzá (A közgyűlés tagjai felállnak és úgy éljeneznek.) és szálljon a mi nagy pártfogóinkhoz. Gondoljunk újból a nemzeti ugyunk sikeren eredményesen munkálkodó kitűnő államférfiakra és érzésben legyünk teljesen egyek felszabaduló véreinkkel. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) Legyen ez a mai nap kizáróan az övék. , . "... ,...,., Tisztelt Díszközgyűlés! Amikor a magyar nemzet regi sebei újra kiújultak és a Beszkidek alján megharsant a szabadulást hirdető tárogató, a Pro Patria Et Libertate arannyal hímzett jelmondata ragyogott mindenütt a patyolatfehér Szűz Máriás lobogókon. A Nagyságos Fejedelemnek ez a rövid, de örökéletű szózata adott a későbbi századokra is lendítő erőt a magyar nemzetnek és ez, a minden magyar szíveben, égő lánggal lobogó hazafias érzés lett nemzetünk későbbi sorsának is világító fáklyája. A kassai dómban ezért koszorúzta meg Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának küldöttsége oly megható szent áhítattal eltelve II. Rákóczi Ferenc Nagyurunk márványba faragott síremlékét. Dicsőséges szabadsághősunk kokoporsojánál, — a nagy magyar múltban elmélyedve — együttesen és büszkén allapítVas Imre Vály (Snassel) Ferenc dr. Vályi Lajos dr. Viczián István dr. Vitéz Aladár Vörösváry Miklós dr. Wellisch Andor Wenczel Árpád dr. Windisch Ödön dr. Zsitvay Tibor dr.