Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

7. 1938. október 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 395 - Szabályrendelet a székesfőváros fogyasztási adókról

1938. október 12-iki közgyűlés. 395. szám. 519 a fél kérelmére megengedheti, hogy az adófizetés átlagsúly alapján történjék, akként, hogy ha a szállítmány 10 tonnás kocsiban érkezett, akkor az év december, január és február havában 45 q, március, október és november havában 30 q, április, május, június, július, augusztus és szeptember havában 20 q, ha a szállítmány 15 tonnás kocsiban érkezett, akkor az év december, január és február havában 675 q, március, október és november havában 45 q, április, május, június, július, augusztus és szeptember havában 30 q, ha pedig a szállítmány 20 tonnás kocsiban érkezett, akkor az év december, január és február havában 90 q, március, október és november havában 60 q, április, május, június, július, augusztus és szeptember havában 40 q után kell az adót a beszállítás helye szerint illetékes kirendeltségnél megfizetni ; b) a víztartályban tengelyen szállított élőhal adóköteles nettosúlyát akként kell megállapítani, hogy a víztartály befogadóképességének (űrtartalmának) 45%-a után kell a fogyasztási adót a beszállítás helye szerint illetékes kirendeltségnél kivetni és beszedni, ha a szállítás december, január és február hónapokban, 30%-a után, ha a szállítás március, október, november hónapokban és végül 20%-a után pedig abban az esetben, ha a szállítás április, május, június, július, augusztus és szeptember hónapokban történik ; c) a Duna székesfővárosi szakaszán kifogott halak megadóztatását az illető halászmester részére kijelölt állandó bárkahely szerint illetékes kir. adószámviteli osztály, a Dunán bárkában, idegen beszedési körből a székesfőváros területére beszállított halakét pedig a kikötés helye szerint illetékes kirendeltség, mindkét esetben azonban a halak tényleges súlyának alapulvételével végzi; d) a székesfőváros területére nem vízben szállított halak megadóztatása a behozatal helye szerint illetékes kirendeltségnél a halak tényleges súlyának alapulvételével történik. 18. §. A székesfővárosban előállított borpárlat megadóztatása. (1) A székesfőváros területén üzemben tartott szeszfőzdék (borpárlatgyárak) helyiségeibe bort csak borpárlatgyártás céljából szabad behozni. A) A feltételes adómentesen beraktározott bor felhasználása borpárlatgyártásra. (2) A borpárlatgyártás céljából a 10. § (4) bekezdés b) pontja alapján feltételes adómentesen beraktározott borból borpárlatgyártásra felhasznált bormennyiség után borfogyasztási adót fizetni nem kell, hanem az abból gyártott borpárlatot kell mint égetett szeszt megadóztatni. A feltételes adómentesen beraktározott bor azon mennyiségének megadóztatása, amely borpárlatgyártásra nem lett felhasználva, a feltételes adómentességnek a 10. §-ban foglalt általános szabályai szerint történik. (3) A bornak a 10. § (4) bekezdés b) pontja alapján feltételes adómentes raktározásra szolgáló pincébe való szállításra használt hordókból történő átfejtése, valamint a raktári hordókban (tartályokban) a bor kezelése és a raktári hordókból (tartályokból) a főzőkészülékre való felöntése csak az e célra kirendelt hivatalos közeg jelenlétében történhetik. (4) A számadásszerű és a tényleges borkészletnek a 10. § (10) bekezdése szerint összehasonlítása alkalmával előtalált hiány keretében természetes, illetőleg raktári apadás címén elszámolható mennyiség tekintetében a 16. § (19) bekezdéseben foglalt rendelkezéseket a borfőzdék készleteire is alkalmazni kell. B) A borpárlat megadóztatása. (5) A székesfőváros területén előállított borpárlat után a szeszfogyasztási adópótlékot a székesfőváros területén való forgalombahozatalkor kell megfizetni.